ZETApress

hírportál

Bankrablók előnyben

Sokan várakoztak az egyik bankfiókban, amikor egy újabb ügyfél lépett be az ajtón. A fegyvertelen vagyonőr eléje ment. ? Segíthetek? ? tette fel a semmitmondó kérdést. ? Köszönöm, kiismerem magam! ? felelte a belépő, s egy számot húzott az automatából.

Telt, múlt az idő, s emberünk sorra került. ? Ide a pénzt, vagy lövök! ? mondta csendben az őt szólító pénztárosnak. Az ügyintéző zavartan körülnézett, s szeme a közelben álló őrével találkozott.

A vagyonőrnek kezdettől gyanús volt a hapsi, s most akcióba lépett. ? A 2005. évi CXXXIII. Törvény alapján látom el a szolgálatot, s felszólítom, hogy hagyja abba tevékenységét! ? mondta a rablónak. ? S mi lesz, ha nem teszem? ? kérdezett vissza amaz. ? Akkor a 22/2006. BM rendelet alapján fogok eljárni ? felelte a bank őre.

A rabló tovább alkudozott. ? Nem kell magának mindent észrevenni! Forduljon el, foglakozzon a többi ügyféllel, úgysem a maga pénzét viszem! ? kérte. ? Nem addig van az! ? replikázott az őr. ? Ha gondatlanságom következtében éri kárt az általam őrzött objektumot, az okozott kárért az egyhavi keresetem 50%-ával felelek. Fejezze be a rablást, adja meg magát!

A történet itt véget ér, mert el sem kezdődött. Fikció csupán, melyet az élet ihletett. Az egyik biztonsági cég ugyanis a felvételhez szükséges tesztlapon ilyeneket kérdez a jelentkezőktől. Milyen törvény, milyen rendelet alapján végzik a dolgukat, s mennyi anyagi felelősséggel tartoznak a nekik felróható kárért. Ez a belépő a fegyvertelen banki őrök világába.

A cég egyébként csak alvállalkozó, a jogi tesztlapot a fővállalkozó állította össze. Nem csak ezeket kérdezi a jelentkezőktől, hanem az összes személyi adatukat, meg a TAJ-, adó- és bankszámlaszámukat. Az aláírásukat is legalább háromszor kérik ugyanazon az adatlapon. Még jó, hogy a PIN-kódot nem kérik hozzá. Az értékelés aztán hetekig eltart. Adatvédelmi szempontból aggályos lehetne, ezért az egyik aláírásával azt bizonyítja a jelentkező, hogy önként adta meg azokat.

A biztonsági cégek egyébként minimálbérrel jelentik be alkalmazottaikat, de zsebből fizetik a különbözetet. A táppénznél, meg a nyugdíjnál ez rosszul jön, egy káresetnél viszont még jól is jöhet. Remélhetőleg az alapbér 50%-aként levont kártérítés ekkor is csak a bejelentett minimálbérre vonatkozik. Az már csak hab a tortán, hogy fegyvertelenül nehezen védik meg a rájuk bízott értéket, bármennyire tudják is a sikkasztás fogalmát, amit a tesztben szintén megkérdeztek! De most legalább ? a múltkori látnokokkal ellentétben ? szóba álltak a jelentkezővel!

Szóljon hozzá!