A FIDESZ és a KDNP nemmel szavaz pénteken
A vasárnap esti beszédem óta történtek nem a kibontakozás irányába mutatnak. A pártok korábbi politikájukat folytatják. Ez károkat okoz Magyarországnak, írta az államfő tegnap a parlamenti pártok vezetőinek. Alkotmányos rendszerünkben a néphatalom gyakorlásának és a politika formálásának elsődleges eszköze a népképviseleti Országgyűlés. Elvárható ezért, hogy a demokrácia alapjait érintő eseményeket ? mint a napirenden lévő bizalmi kérdést ? az ellenzéki képviselők a Parlament ülésén értékeljék, és vegyenek részt a döntéshozatalban.
A békés gyülekezéshez való jog gyakorlása, a politikai vélemény kifejezésének minden törvényes formája alapvető joga mindenkinek, és ezzel nyomás gyakorolható a politikai döntésekre is, folytatódik a levél. A tömegtüntetések azonban semmiképp nem állíthatók szembe az Országgyűlésben folytatott politizálással.
A Kormány ? ?a köztársasági elnök vélemény-nyilvánítására is figyelemmel? ? bizalmi szavazást javasolt az Országgyűlésnek. Ebben az Országgyűlés támogatását kéri a Kormány gazdasági programjához. A bizalmi kérdés felvetése helyes, azonban az indítvány továbbra is megkerüli az alapkérdést. Felhívom a frakciók figyelmét arra, hogy az Országgyűlés a bizalmi szavazással arról is dönteni fog, hogy a miniszterelnök megengedhető eszközöket használt-e az országgyűlési választások megnyerése érdekében, fejeződik be az államfő levele.
Ne oszlassák fel a Parlamentet!
Mint köztudott, az említett bizalmi szavazásra holnap délben kerül sor. Először úgy volt, hogy azon csak az MSZP és az SZDSZ vesz részt, de létszámuk így is elég lesz a bizalom megerősítéséhez. Az MDF is jelezte részvételi szándékát, de tízegynéhány nemleges szavazatuk keveset számít majd a végelszámolásnál. Igaz ők már eleve a Parlament feloszlatását és előrehozott választások kiírását javasolták.
Az államfői levél hatására a FIDESZ és a KDNP úgy döntött, hogy mégis részt vesznek a pénteki ülésnapon. Komédiának tartották az egészet, s nem akartak részt venni Gyurcsány Ferenc játékaiban. Nemmel szavaznak majd, de még így is meglesz a többsége a kormánynak és programjának a folytatáshoz.
Vizsgáljuk meg most az MDF feloszlatási javaslatát. Erre, és új választások kiírására legkorábban 9-én, hétfőn kerülhet sor. Az előrehozott választásokat legkorábban 72 nap múlva, december 20-án lehetne megtartani. Ez hétköznapra ?szerdára ? esik, s hétvégén lesz Karácsony. Akkor már biztosan nem szavaznánk, s a következő vasárnapon, Szilveszterkor sem. A január 7-ei vasárnap is kiesik, mert a külképviseleti voksolás egy héttel korábbra, tehát Szilveszterre esne. A legelső szavazásra alkalmas nap tehát január 14-e, míg a második fordulót január 28-án lehetne megtartani.
A fenti időpontok betartásával az új Országgyűlés február végén, az új kormány március közepén-végén alakulhatna meg. Mi lenne addig a költségvetéssel, mi lenne az ország irányításával. A kormány csak korlátozott jogosítvánnyal, ügyvezetőként dolgozhatna, s döntéseit folytonosan megkérdőjeleznék. (Igaz így is sokan megteszik ma is, de ebbe most ne menjünk bele.) A Parlament feloszlatása éppen ezért a lehető legrosszabb döntés lenne, amit szerencsére az államfő sem akar.