Bizalmatlanság a T. Házban
Gyurcsány Ferenc tegnapi bejelentése után többen beszéltek a konstruktív bizalmatlansági indítványról. Megszólalt az alkotmányjogász, aki szerint hivatalban lévő kormányfő ilyet nem kérhet maga ellen. Nem is kell ezt megtennie, hiszen a képviselők egyötödének ? 78 képviselőnek ? az aláírása kell hozzá, s ezt a majd? 190 fős szocialista frakció könnyen összehozhatja a Nagyhét első napján.
Ezt a lehetőséget az MSZP találta ki Medgyessy Péter 2004-es megbuktatására ? mondták mások, de ebben sem volt igazuk. Az alkotmányos lehetőség sokkal korábban is adott volt, s igazából a 2002-es választásokat követően merült először fel. Azt a választást a Fidesz?MDF frakció nyerte 49%-kal, s a 46%-os MSZP csak második lett. A jobboldali beállítottságú államfőnek így a jobboldaliak jelöltjét kellett volna felkérnie a kormányalakításra.
Mivel a jobboldali jelölt kisebbségben maradt volna, így az államfő inkább a baloldali jelöltet ? Medgyessyt ? kérte fel, aki az alig 5%-os SZDSZ-szel, mint koalíciós partnerrel együtt tudta csak biztosítani a kormányzati többséget. Ha az államfő nem így tesz, ha jobboldali jelöltet kér fel, akkor lép életbe egy új forgatókönyv. A baloldal megszavazta volna a kormányfő kisebbségi jelöltjét, majd egy másnapi bizalmatlansági indítványt követően ? a köztársasági elnök jelöltjével szemben ? fogadtatta volna el saját emberét. Persze Mádl Ferenc bölcsebb volt annál, hogy ezt megkockáztassa.
Medgyessy megbuktatásakor más volt a helyzet. Az MSZP kongresszusának idején önként nyújtotta be lemondását az államfőnek, így nem lehetett ellene bizalmatlansági indítványt beterjeszteni. Mivel harminc nap felmondási ideje volt, így az államfő csak ennek lejárta után kezdhetett tárgyalni az utódjáról. Akkor már felajánlotta a kormányfői széket a Fidesznek is, de Orbán Viktor korábbi miniszterelnök nem akart beleülni. Már akkor is előrehozott választásokat akart, két okból. Egyrészt kisebbségben, másrészt meg választói felhatalmazás nélkül nem akart kormányozni.
Most hasonló a helyzet. A jobboldal megint kisebbségben van, így Orbán is béna kacsaként táncolna kormányfőként. Az SZDSZ-t biztosan nem vonná be a kormányzásba, mert az MSZP is nagy árat fizetett az együttműködésért. Nem véletlen, hogy a jobboldal előrehozott választásokat sürget, míg a liberálisok minél tovább szeretnék elhúzni a mostani állapotot. Mivel ők képzik a mérleg nyelvét, egyelőre megkerülhetetlenek. Csak úgy lehetne kiebrudalni őket a hatalomból, ha az MSZP az MDF-fel lépne koalícióba, de ettől ma még mindkét párt elzárkózik. Vajon miért?
Az előrehozott választások első fordulóját anyagi okokból a június 7-i Európai parlamenti választásokkal együtt kéne lebonyolítani. A választást legkorábban a kiírást követő 73-ik napon lehet megtartani. Ha a június 7-ből indulunk ki, a választást legkésőbb március 26-án, jövő csütörtökön ki kellene írni a köztársasági elnöknek, mert utána már kifutunk az időből! A választás jövő heti kiírásához az is kell, hogy az Országgyűlés legkésőbb holnap, vagy holnapután döntsön önmaga feloszlatásáról. A Fidesz?KDNP?MDF már holnap megszavazná, de az MSZP és az SZDSZ nélkül kevesek hozzá, így megmarad az agónia a jövő tavaszig.
