Kontrollt akarnak
Nincs hatékony kontroll a nemzetbiztonság felett. Az Alkotmánybírósághoz fordult három civil szervezet ? tudatta a Transparency International Magyarország (TIM).
Az Eötvös Károly Intézet, a Társaság a Szabadságjogokért és a TIM közös alkotmánybírósági indítványban támadta meg az április elsején hatályba lépett Minősített adatok védelméről szóló törvény, valamint a Nemzetbiztonsági törvény több rendelkezését. Az indítvány négy problémára hívja fel a figyelmet, amelyek a nemzetbiztonsági szektor alkotmányos működésének kockázatait jelentik.
A minősített adattá (korábban állam vagy szolgálati titokká) minősítés a közérdekű adatok megismeréséhez való jog legerősebb korlátozása. A minősített adatok védelméről szóló törvény nem biztosítja, hogy tényleg csak indokolt esetben zárjanak el adatokat a nyilvánosságtól és senki ne élhessen vissza ezzel a lehetőséggel, például törvénysértések, korrupció leplezése vagy éppen valamely szervezet jó hírnevének védelme érdekében.
Nem biztosít hatékony bírósági jogorvoslatot az új törvény a minősített adatok megismeréséért indított perekben. A törvény a bíróságok számára nem teszi egyértelművé, hogy vizsgálhatják a minősítés indokoltságát, és nemcsak azt nézhetik, hogy a Titkos! ? pecsét rákerült-e az iratra.
A nemzetbiztonsági törvény nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó szabályai tovább gyengítik a szolgálatok feletti ellenőrzést. Az országgyűlés nemzetbiztonsági és a honvédelmi bizottságainak tagjai, valamint azok a bírák, akik olyan ügyekben járnak el, ahol minősített adatot is kezelnek, nemzetbiztonsági ellenőrzésen kell, hogy átessenek. Az ellenőrzés során nem pusztán azt vizsgálják, hogy akire titkot bíznak az megbízható-e, hanem azt is, hogy mivel zsarolható. Ezt az ellenőrzést pedig a Nemzetbiztonsági Hivatal végzi, melynek tevékenysége felett pont az így átvilágított képviselőknek és bíráknak kellene kontrollt gyakorolniuk.
A büntető törvénykönyv módosításával a minősített adattal való visszaélés büntetőjogi következményeinek alkalmazását teljesen kiszámíthatatlanná teszi a jogalkotó, így a büntetőjog könnyen alkalmas lehet politikai érdekek szolgálatára.
A nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége természetüknél fogva a legkevésbé átlátható, és emiatt különösen gondos ellenőrzést igényel, hogy a rájuk ruházott rendkívül erős jogosítványokkal mindenkor törvényesen és a jogállami értékekkel összhangban éljenek.
Hasonló érvekkel a három szervezet a köztársasági elnökhöz fordult decemberben, hogy kezdeményezze a törvény előzetes normakontrollját az Alkotmánybíróságnál. Mivel ez elmaradt, és a szervezetek véleménye szerint a törvény alkotmányellenes tartalommal lépett hatályba, most az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezték. Remélik, hogy a testület egy gyors döntéssel kötelezi a jogalkotót e törvények alkotmánnyal összhangban álló módosítására.
TIM per az NBH ellen
A Transparency International perli a Nemzetbiztonsági Hivatalt. A TIM a Nemzetbiztonsági Hivatal ellen közérdekű adat kiadása érdekében indított perének tárgyalására délelőtt fél 9-kor kerül sor a Fővárosi Bíróságon, a III. emeleti 317-es tárgyalóban.
A közpénzek felhasználásának átláthatóságát szabályozó közbeszerzési törvény hatálya alóli kivételt jelent a nemzetbiztonsággal kapcsolatos beszerzések esete, melyet a 143/2004 (IV. 29.) Korm. rendelet szabályoz. Ezekben a beszerzésekben csak azok a cégek vehetnek részt, amelyek szerepelnek az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat jegyzékében. A jegyzékbe való bekerülésről ? a haditechnikai eszközök beszerzésén kívül ? a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) dönt.
A TIM az NBH-nak küldött adatigénylésében azt kérte közölni, hogy mely cégek szerepelnek a jegyzékben, azonban a hivatal ezt megtagadta. A TIM ezért a Főváros Bírósághoz fordult, hogy soron kívüli eljárásban kötelezze a Nemzetbiztonsági Hivatalt a jegyzék tartalmának, mint közérdekű adatnak a közlésére.
