ZETApress

hírportál

Közlekedőtársaimhoz!

Szeretném, ha megcáfolnátok, de nekem úgy tűnik, hogy az élővilág és az emberi egészség megmentéséhez szükséges fogyasztói magatartás, életmód, közlekedési szemlélet a jelen pillanatban inkább vesztésre áll ? írta Balta Csaba olvasónk.

A szelektív hulladékgyűjtés visszaszorulásáról olvastam a minap ? folytatódik a levél. ? A napilapok tele vannak egyre gyorsabb és nagyobb teljesítményű személy- és haszongépjárművek hirdetéseivel, a koppenhágai klímakonferencia egyezmény nélkül oszlott föl, miközben a közlekedés szereplői az egymáselleni háborútól remélik saját helyzetük javulását. (Sebaj, addig sem kéri számon senki a rendszeren az átfogó közlekedési koncepció több évtizedes hiányát). Az az elképzelés, amely a fogyasztók felelősségtudatára és önállóságára bízta a veszélyek elhárítását nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.

Nem szeretném, ha a kerékpárosok plusz gyalogosok bokk gépjárművek elleni háborújaként értelmeznénk a látható összeütközéseket, ? habár személy szerint üdvözölném a személygépkocsi közlekedés felváltását közösségi tömegközlekedéssel, ? nem az autósokban látom az ellenséget, hanem a rendszerben. A rendszerben, amely magasztalta a közösségi tömegközlekedés fejlesztésének ideáját, miközben autósztrádákat épített vasútvonalak és hajózási útvonalak helyett, és amely képtelen a forgalomnak átadni egy nem tudom mióta épülő metró vonalat.

A rendszerben, amelynek közszereplői évente kerékpáron ülve fényképeztetik magukat, miközben kerékpárutakat csak festékkel építenek (elvéve a járdából, parkolóhelyekből, vagy a gépjármű-közlekedés forgalmi sávjaiból). A rendszerben, amely ölbe tett kézzel asszisztálta végig a közvagyon szétlopását a közlekedési vállalatoknál, amely ugyanakkor a tömegközlekedés gépjárműveinek beszerzésén és üzemeltetésén takarékoskodik. Aki kritizálja az egészségre és élővilágra ártalmas, balesetveszélyes közlekedési kultúrát, lássa be, hogy ezt hatékonyan csak átfogó energetikai és közlekedésfejlesztési koncepció alapján lesz képes hatékonyan megtenni.

Az egoizmus közlekedési kultúrája: tekintsünk minden közlekedési résztvevőt egyenlő esélyű versenyzőnek, és győzzön az erősebb (aki jobban gyorsul, gyorsabban halad, nagyobb a mérete, fizetőképesebb piac, ügyesebb érdekérvényesítő stb.) Nem azt illeti tisztelet, aki az együttműködés és egymásrautaltság gondolatát hirdeti, hanem azt, aki eredményesen betart a másiknak (várakozásra vagy megállásra kényszeríti, meglöki, meghúzza, ledudálja, leordítja, úttorlaszokkal, taxisblokáddal, BKV és MÁV sztrájkkal, sofőrelbocsátásokkal stb. terrorizálja). A közlekedési kultúra jelenlegi eszményképe: a gépi teljesítménynek és az erőszaknak parancsoló, akaratérvényesítő képességgel felruházott egoizmus. Az egoizmust meg kell fosztani mindenhatóságától.

Nálunk boldogabb vidékeken már terjedőben a mobil kerékpár-kölcsönzési rendszer, és már közlekednek kerékpárszállításra alkalmassá tett tömegközlekedési eszközök. A közösségi tömegközlekedés olcsó működtetéséhez szükséges energiát pedig egyre kevésbé a tüzelőanyagok elégetéséből nyerik.

Aki részese akar lenni az egoizmus uralmát megszüntető törekvéseknek, és akit érdekel az együttműködés-központú gazdaság és társadalompolitikai koncepció kidolgozása, látogasson el a 90 fokos fordulat honlapjára és ötleteivel, véleményével járuljon hozzá a koncepció továbbfejlesztéséhez. Valaki, aki régebben autótulajdonos volt, de most gyalogos és tömegközlekedő ? fejeződik be Balta Csaba levele.

Szóljon hozzá!