ZETApress

Száznál több diák gyújtott gyertyát délelőtt a gettófelszabadulás emlékére Erzsébetvárosban. A budapesti gettó felszabadulásának 74. évfordulójára szervezett megemlékezést az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) a Dohány utca 32. számnál található Budapesti Gettó Emlékfalnál több tucat tanuló jelenlétében.

A sok-sok tanuló a Maimonidész Angol?Magyar Két-tannyelvű Zsidó Gimnázium, a Derkovits Gyula Általános Iskola, az Erzsébetvárosi Két-tannyelvű Általános Iskola, Szakgimnázium és Szak-középiskola, valamint az Alsó-erdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium képviseletében vettek részt a megemlékezésen. Az eseményt díszvendégként megtisztelte jelenlétével Őexc. Yosef Amrani, Izrael Állam rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Őexc. Iain Ferrier Lindsay, az Egyesült Királyság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Őexc. Mrs Pascale Andreani, a Francia Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Őexc. Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Őexc. Vlagyimir Nikolajevics Szergejev, az Oroszországi Föderáció rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, David Kostelancik, az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetségének követtanácsosa, Mr. Florian Ries, a Német Szövetségi Köztársaság Nagykövetségének politikai ügyekért felelős osztályvezető helyettese, dr. Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kabinetfőnöke, Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere, Papp László, Terézváros alpolgármestere is.

Felszólalt Molnár Andorné holokauszt-túlélő, Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, valamint Oberlander Báruch rabbi, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chábád Lubavics irányzat magyarországi vezetője és Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija. A hagyomány szerint az idei megemlékezésre is több iskolából érkeztek diákok, akik az emlékezés mécseseinek meggyújtása után megtekintették Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár kiállítását is.

Az EMIH megemlékezése 10 órakor kezdődött a budapesti gettó felszabadulásának 74. évfordulója alkalmából a Budapesti Gettó Emlékfalnál. A Budapesti Gettó Emlékfalat az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) Budapest főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatával közösen állította 2014-ben, a gettó felszabadításának 70. évfordulója alkalmából. Az emlékfalon a 23. Zsoltár szerepel 3 nyelven (angol, magyar, héber) arra ösztökélve az arra járókat, hogy egy imával vagy fohásszal emlékezzenek meg a holokauszt áldozatairól.

A több mint 100 közép- és általános iskolás diák jelenlétében megrendezett megemlékezésen Oberlander Báruch rabbi, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chábád Lubavics irányzat magyarországi vezetője feltette a kérdést: Meddig kell még emlékeznünk a holokausztra? Kiemelte, hogy nem azért emlékezünk, mert jó a memóriánk. Olyan dolgokra kell emlékeznünk, melyeknek a mai napig aktuális üzenete és tanítása van. A holokauszt üzenete pedig a mai napig érvényes: nem szabad gyűlölni a másik embert.

? A mai nap a csendes emlékezés ideje, de kötelességünk emlékeztetni is ? kezdte beszédét Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, majd a diákok felé fordulva folytatta: Tietek a jövő, azonban a mi dolgunk felkészíteni titeket a múltunkból és hibáinkból, hogy ilyen borzalom többé ne történhessen meg! Beszédében hangsúlyozta azt is, hogy az akkori magyar kormány felelőssége vitathatatlan és őket terheli a zsidó honfitársaink deportálása és meggyilkolása. Felhívta a figyelmet, hogy tudatosítanunk kell a jövő nemzedékében, hogy egymás tisztelete, segítése alapvető fontosságú a nemzet szempontjából és nem engedhetjük, hogy a jövőben hazánkban nemzeti, etnikai és vallási közösségekhez tartozó személyek jogsérelmet szenvedjenek.

A pesti nagy gettó azon a napon szabadult fel, amikor az utolsó német katonákat is elűzte a Vörös Hadsereg a Duna pesti oldaláról. Bár a közhiedelem szerint ? a deportálások leállítása miatt ? a fővárosi zsidóság megmenekült a holokauszttól, a valóságban a vészkorszak a budapesti zsidóság körében is komoly pusztítást végzett.

Molnár Andorné, Klári néni, a gettó és a holokauszt túlélője átélte a második világháború borzalmait. Elmesélte, hogy 17 éves korában hurcolták el a gettóba, ahonnan először Diósgyőrbe, a gyűjtőtáborba szállították, innen pedig az auschwitzi haláltáborba deportálták családjával együtt. Felidézte, mikor megérkeztek, Mengele sorba állította az embereket, és jobbra vagy balra küldte őket ? akik jobbra kerültek, túlélték, a balra soroltakról nem hallottak többé. Három testvérét, édesanyját és nagymamáját is elveszítette. Klári néni halálmenetből való megmenekülését a felszabadító amerikai csapat segítette 1945 májusában.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija kádist, gyászimát mondott a gettóban elhunytak emlékére és az összegyűlt közönség meggyújtotta az emlékezés mécseseit. Ezt követően a résztvevő diákok és tanáraik megtekintették az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár 585 ezer m2 című kiállítását, amely a VII. kerületi Zsidónegyed kilenc szimbolikus terének segítségével teremt dialógust múlt és jelen között, s tárja fel a negyed történetét, annak állandó változásait és a változásokban állandóságát, a második világháborút megelőző időszaktól kezdve egészen napjainkig.

Az EMIH-ről

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség a Magyarországon bejegyzett három zsidó egyház (MAZSIHISZ, EMIH, MAOIH) egyike. Az 1877-ben alapított, majd 2004-ben újjáalakult Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség a magyar zsidóság felemelkedésének támogatását, a virágzó zsidó kultúra újjáélesztését tűzte ki céljául. Ennek részeként bölcsődétől a két-tannyelvű általános iskolán keresztül a Maimonidész Gimnáziumig oktatási intézményeket üzemeltet, a CEDEK Izraelita szeretetszolgálaton keresztül aktív karitatív tevékenységet folytat, és számtalan további, kulturális és oktatási programot működtet az egész országban. További információk idekattintva olvashatók.