ZETApress

Megalakult a Kárpát-medencei zsidóság történetét kutató új intézet. Van-e még kutatni való a magyar zsidóság és a magyar holokauszt történetében? ? címmel rendezett bemutatkozó beszélgetést tegnap délután a Milton Friedman Egyetem a Magyar Zsidó Történeti Intézet megalapítása alkalmából közel 200 érdeklődő előtt a Corinthia Hotelben.

Az Intézet első nyilvános rendezvényén dr. Gecsényi Lajos, a Magyar Zsidó Történeti Kutatóintézet igazgatója és dr. Pók Attila, a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatói megbízottja beszélgetett a magyar zsidóság kutatásával kapcsolatos kérdésekről. Az egyetem új kutatóintézete elsősorban annak feltárására jött létre, hogy a magyarországi zsidóság milyen szerepet töltött be az ország polgári fejlődésében, hogyan élte meg a két világháború közötti jogfosztó intézkedéseket és a vészkorszak tragédiáját, milyen módon hatott rá az új totalitárius rendszer kiépülése, illetve ezzel párhuzamosan, Izrael Állam megalakulása.

? Amikor az egyetem közép- és hosszútávú terveit elkezdtük kidolgozni, tudtuk, hogy az akadémiai minőség irányába akarunk indulni. A zsidóság hagyományait követve kézenfekvő terület a történettudomány, melynek terén elsőként kívánja az egyetem felmutatni, mit ért az akadémiai kiválóság fogalmán. Mély meggyőződésem, hogy az akadémiai világnak, és így a Milton Friedman Egyetemnek, mint felsőoktatási intézménynek a zsidósággal kapcsolatos általános tudatlanság felszámolásában alapvető feladata és felelőssége van ? mondta el a pódiumbeszélgetést megnyitó Bodnár Dániel, a Milton Friedman Egyetem elnöke.

? A május óta egyházi fenntartású intézményként működő Milton Friedman Egyetem egyik legfontosabb küldetése a tudományos innováció mind szélesebb körben való terjesztése. Kiemelt céljaink közé tartozik, számos olyan előremutató területen képzéseket indítani, melyeken más felsőoktatási intézmények nincsenek jelen. Célunk, a két egyházi fenntartású intézményhez ? Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Károli Gáspár Református Egyetem ? hasonló léptékű, világi és egyházi képzést is magába foglaló intézménnyé válni ? emelte ki köszöntőjében dr. Szatmári Péter, a Milton Friedman Egyetem rektora.

A beszélgetésen többek között elhangzott, hogy az egyéni teljesítmények a tudományos világban sosem jöhetnek létre intézményes háttér nélkül, ezért is állítják példaképpen a Magyar Zsidó Történeti Intézet elé Randolph L. Braham nagyhírű kutatóintézetét, amely szintén egyetemi keretek között funkcionál. A napokban elhunyt iskolaalapító előtt néma felállással tisztelegtek az egybegyűltek. A létrejövő új intézet ösztöndíjak és pályázatok kiírásával minél több fiatal, kutató, doktorandusz bevonását célozza meg, hisz rengeteg feldolgozatlan terület és forrásanyag áll rendelkezésre. Példaként olyan mikrotörténetek és regionális történetek kutatását említették, mint a kárpátaljai zsidóság még nagymértékben feltáratlan története.

Pók Attila feltette a téma kapcsán sokak érdeklődésére rezonáló kimondatlan kérdést: Kapcsolódik-e a Magyar Zsidó Történeti Intézet a Sorsok Házához? A kérdésre válaszolva Gecsényi Lajos hangsúlyozta, hogy a Magyar Zsidó Történeti Intézet sem szervezetileg, sem programjában nem kapcsolódik a Sorsok Házához, hisz a zsidóság történetének szélesebb időszakát vizsgálja. Természetesen azonban a keletkező eredmények tudományos háttérként szolgálhatnak a Sorsok Háza projektjei számára. Fontos küldetése az új intézetnek, hogy minél több kutatót magába tömörítő hálózattá váljon, és bízik benne, hogy mindenki, aki a szívügyének tartja a témát, felül tud majd emelkedni a fontos közös ügy mentén szubjektív meghatározottságain.

Az eszmecsere azzal a konklúzióval zárult, hogy a magyarországi zsidóság történetében még számtalan területen maradt kutatnivaló. Ilyen téma lehet ? egyebek mellett ? a zsidóság nyelvi, kulturális és érzelmi elmagyarosodása a reformkortól az emancipációig (1867) vezető úton, a nem zsidó társadalom részéről érvényesülő elvárások az emancipált zsidókkal szemben, az 1919 (vörös- és fehérterror) szerepe az antiszemita közhangulat megalapozásában, a deportáltak az auschwitzi táborkomplexumon kívül, a magyarországi cionizmus kialakulása és szerepe a két világháború között és a II világháború után, a zsidóság ellentmondásos helyzete 1945 után (zsidó kommunisták és antiszemita pogromok, stb.). Az intézet alakuló kutatócsoportjának munkatársai többek között dr. Paksa Rudolf, dr. Szécsényi András, Veszprémi László és dr. Zinner Tibor.