Háborús áldozatainkra emlékeztünk
Délelőtt az I. Világháborút lezáró békeszerződés 100. évfordulóján a két világháború hőseire és áldozataira emlékeztető emlékművet avattak a Csángó utca 22-24. számú lakóépületek előtti parkban. A XIII. kerületi katonai lakótelepet az 1970-es évek első felében építette a 43. Számú ÁÉV, ahol akkor magam is dolgoztam.
Az emlékmű létrejöttét 12 civil szervezet által kezdeményezett közadakozás, és a XIII. Kerületi Önkormányzat 40 millió forintos támogatása tette lehetővé. Az eseményen az önkormányzat vezetői, több képviselője és a kerület számos díszpolgára mellett megjelentek Hiszékeny Dezső és Varjú László országgyűlési képviselők, a Honvédelmi Minisztérium, a kezdeményező civil szervezetek, az egyházak, az adakozók és a kerület lakosságának reprezentánsai is.
A díszőrséget a Magyar Honvédség Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár adta, közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara. Az ünnepi esemény 11:11-kor egy 1910-ben öntött harang megszólaltatásával, majd a Himnusz hangjaival kezdődött, utánuk Gyóni Géza: Csak egy éjszakára című költeményét hallgattuk meg Papp János színművész előadásában. Az I. Világháborút lezáró békeszerződés 1918. XI. hó 11. napján 11 óra 11 perckor lépett hatályba.
A továbbiakban a 12 kezdeményező civil szervezet képviseletében Hazuga Károly nyugállományú altábornagy lépett a mikrofonhoz. Ünnepi beszédében áttekintést adott a két világháború és a Tanácsköztársaság katonai eseményeinek XIII. kerületi vonatkozásairól, emlékeztetve arra, hogy a városrészben mindeddig nem volt emlékhelyük a világégések áldozatainak.
Ezt követően dr. Tóth József XIII. kerületi polgármester avató beszéde következett, aki részletesen szólt azokról a károkról és áldozatokról, amelyeket a világháborúk következtében szenvedett el a városrész. Emlékeztetett arra, hogy nem csak katonák estek a harci cselekmények, majd a nyilaskeresztes gyilkosságok áldozatául, hanem asszonyok, gyermekek és idős emberek egyaránt. Sokuk ?bűne? az volt, hogy zsidónak születtek, másokat azok a légibombázások öltek meg, amelyek nyomai napjaink építkezésein is gyakran felbukkannak egy-egy fel nem robbant bomba képében.
Az ünnepi beszédek elhangzása után dr. Tóth József és Hazuga Károly együtt leplezték le a világháborús emlékművet, Blaskó János Endre szobrászművész alkotását, majd a szobor megszentelése és megáldása következett. Mészáros László protestáns és Rácz Károly katolikus tábori lelkész mondott beszédet, sajnos zsidó rabbi nem érkezett…
A továbbiakban dr. Szabó József nyugállományú alezredes, hadtörténész osztotta meg ünnepi gondolatait a jelenlévőkkel, a két világháború tanulságairól. A hadtörténész egyúttal figyelmeztetett arra is, hogy a világégéseket kiváltó, emberek millióinak halálához vezető ordas eszméknek ma is vannak hirdetőik és követőik, ami fokozott éberségre kötelez bennünket! A megemlékezést követően a megjelent személyiségek, az állami és civil szervezetek képviselői, majd a lakosság reprezentánsai megkoszorúzták az új XIII. kerületi emlékhelyet. Az ünnepi esemény a Szózat, végezetül pedig a Magyar takarodó hangjaival zárult.
