Meghirdették a 28. versenyt
Az innovációs rendszer piacképességének erősítését szorgalmazta és az egyetemek innovációs jelentőségét hangsúlyozta Birkner Zoltán, az NKFI Hivatal elnöke délelőtt Lágymányoson, a 28. Tudományos és innovációs tehetségkutató verseny meghirdetésén.
Jakab Roland, a rendezvényt befogadó Ericsson Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a tehetségkutató verseny jelentőségét abban látja, hogy kapcsolatot teremt a fiatal ötletgazdák és a kutató cégek között. Számos új technológia Budapestről terjed el a világon, az Ericsson például kétezer kutatót, mérnököt és informatikust foglalkoztat és 1000 m2-es kutatólabort működtet itt ? tette hozzá. Elmúlt keddi sajtótájékoztatójáról idekattintva olvashatunk.
Birkner Zoltán NKFIH-elnök hangsúlyozta, hogy az egyetemi hálózat a legfontosabb tudástermelő rendszer, kapcsolatrendszere kiterjed a vállalkozásokra, közvetítői tevékenysége mozgósíthatja a kis- és középvállalkozásokat, miközben a kutatási eredményeket piacképes fejlesztésekbe csatornázza. Üdvözölte egyúttal, hogy Magyarországon az innováció és a technológia képviseletére önálló minisztérium jött létre, hiszen ? mint fogalmazott ? a fejlesztéspolitika magas szintű beágyazottsága valódi esély a jövő szempontjából. Közölte, hogy jövőre elkészül a 2014-ben bevezetett innovációs stratégiát felváltó, 2030-ig szóló új koncepció.
A kormány célja a társadalmi innovációt kiszolgáló vállalkozások megerősítése, a tiszta energia, az okos közlekedés, a fejlett infrastruktúra és alapellátás megteremtése, hogy Magyarország 2030-ra Európa 5 legvonzóbb országainak egyike lehessen. Megjegyezte, hogy az innováció egy közismert megfogalmazás szerint a dolgok másképp csinálásának a képessége, a kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) szakpolitika feladata pedig az, hogy megteremtse ehhez a nemzetközi beágyazottságot és a legkedvezőbb innovációs környezetet. Utóbbi azonban nem jöhet létre a társadalmi innováció nélkül, a magas hozzáadott értéket teremtő gazdaság tehát a jövőről való gondolkodás képességén, az újító szándék megteremtésén múlik ? hangsúlyozta.
A hivatal elnöke szerint Magyarország számos területen, többek között az agykutatásban, a gyógyszeriparban, autóiparban, a kreatív iparban és a vízügy területén is világszínvonalú innovációkat teremthet. Az NKFI Hivatal tevékenységi köreit ismertetve a k+f+i-pályázatok koordinálásán és a szakpolitikai tevékenységeken túl kiemelte, hogy 2015 óta 48 millió forinttal támogatták a Tudományos és innovációs tehetségkutató versenyt.
A 28. Tudományos és innovációs tehetségkutató versenyre november 28-án 15 óráig jelentkezhetnek a világhálón keresztül az 1998. október 1-je és 2005. szeptember 1-je között született fiatalok műszaki, természettudományos, környezetvédelmi, informatikai, matematikai pályázattal ? mondta el Pakucs János, a versenyt meghirdető Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke és a verseny Szervezőbizottságának elnöke, az esemény moderátora. A részletek a MISZ honlapján olvashatók.
A rendezvényen bemutatkoztak Ivánka Gábor, a Bírálóbizottság tagja bemutatta a verseny korábbi indulóit, akik idén sikeresen szerepeltek nemzetközi versenyeken. A négy fiatal ? Kákonyi Marcell, a dublini 30. EU Fiatal Tudósok Versenyének résztvevője; Novák Blanka, a dublini 30. EU Fiatal Tudósok Versenyének különdíjasa; Molnár Áron, a tudományos versenyek olimpiájának, az amerikai Intel ISEF-nek a díjazottja; Laufer Tamás Jónás, a kínai 33. CASTIC Verseny bronzérmese ? 5-5 percet kapott, melyben a kutatói életpálya előnyeire és a nyelvtudás jelentőségére hívták fel kortársaik figyelmét. Hozzátették, hogy a kutatói munka feltételei az egyetemi évek előtt is adottak, a lehetőségeket érdemes már az iskolai évek alatt kihasználni. Róluk idekattintva olvashatunk.
Bódis József, az EMMI oktatási államtitkára zárszavában az egyetemek jelentősége mellett kiemelte a korai nevelés szerepét is. Előbbiek az innováció hátterei, utóbbiak pedig az innováció alapjai, ezért esélyeket szalasztanánk el, ha csak a felsőoktatásra figyelnénk ? tette hozzá. Az államtitkár szerint már az óvodai nevelésben ki kell használni a kreativitást fejlesztő módszertanokat, a mozgásra alapozó és a művészeti nevelést. Bódis József szerint az újító gondolkodást kifejlődését már ezek meghatározzák, ezért a köznevelés fejlesztésének rendszerszintű szemléletét szorgalmazta.
