ZETApress

Tripolisz teret avattak az angyalföldi Tripoliszban. Térképre került egy legendás kultúr- és várostörténeti helyszín ma délelőtt a XIII. kerületben. Angyalföld különleges, egyedi kialakítású része a Tripolisz. Van, aki szerint száz évvel ezelőtt a Kocsma a Tripoliszhoz nevű fogadó ihlette az elnevezést.

Mások szerint egyszerűen az 1911-es török-olasz háború egyik színteréről kapta a nevét, a harcokról ugyanis sokat cikkezett akkoriban a magyar sajtó is. Hivatalosan soha nem lett ez a környék Tripolisz, bár sokan még ma is így hívják. Most viszont felkerül Budapest térképére a Tripolisz név a XIII. kerületi legendás városrészben, amelynek szülötte ? többek között ? Angyalföldi Szabó Zoltán festőművész és Cziffra György zongoraművész is. Köszöntőbeszédet dr. Tóth József polgármester mondott. Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar Egyesület elnöke személyes élményeit osztotta meg Tripolisz múltjáról és jelenéről, hiszen ő is a Babér?Göncöl?Mosoly?Tomori utcák által határolt városrészben nőtt föl.

Először Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar Egyesület elnöke lépett a mikrofonhoz a tér névadó ünnepségén: Bár a Tripolisz telepnek a maga korában nem volt túl jó híre, és a közösségi emlékezet is negatív előjellel látta el a Babér?Göncöl?Mosoly?Tomori utca által határolt területet, én más emlékeket őrzök róla. Itt születtem, nagyszüleim lakásában négy évtizeden át laktam itt. Jó érzéssel gondolok vissza azokra az évtizedekre. Összetartó, egymásra figyelő, a szükséget szenvedőkön segíteni akaró emberek éltek itt. A szemem előtt játszódott le az a nagyarányú fejlődés, amelynek az önkormányzat volt az elindítója és a motorja. Az egykori proli peremkerület belvárosi környezetté változott irodaházakkal, korszerű lakóépületekkel és levegős parkokkal ? mondta Beke Farkas Nándor. Ünnepi gondolatait Székely Dezső: Angyalföld című versének felolvasásával zárta.

Ezt követően dr. Tóth József polgármester felavatta a kerület új közparkját, a Tripolisz teret. ? Közterület elnevezésénél fontos felidézni, mit tud a területről a történelmi múlt, és mit őriz az emlékezet ? kezdte beszédét a polgármester. Arról is említést tett: az önkormányzat saját beruházásában mintegy egymilliárd forintot invesztált az elmúlt években a városrész fejlesztésébe ? ennek keretén belül készült el a Tripolisz közpark is. ? Az egykori Tripolisz emlékének megőrzéséhez, és így a mostani névadó ünnepséghez is hozzájárult a telep egyik jelentős személyiségének, Angyalföldi Szabó Zoltán festőművésznek a kezdeményezése: emléktáblát avattunk a ma már csak az emlékekben és a könyvek lapjain élő telepnek. Kívánom, hogy a parkban járva minél többen emlékezzenek az egykor itt élt emberek összefogására, szolidaritására, egy emberibb életre való vágyakozásukra. Ezt a célt szolgálja a parkban elhelyezett helytörténeti tábla is ? zárta ünnepi beszédét Tóth József polgármester.

Mi is az a Tripolisz?

A Tripolisz egykori hivatalos neve Palotai úti kislakásos telep volt. Persze senki nem emlegette így. Csak Tripolisznak. Az egykori, barakkszerű épületekből álló rész kialakítása összefügg azzal: a XX. század elején jelentősen megváltozott a budapesti várospolitika. A Bárczy István-féle városvezetés felismerte, mennyire fontos a szociális kérdések megoldása, amivel csillapíthatók a társadalmi feszültségek is, s feloldható a tömeges lakásínség miatt Budapestre nehezedő teher. A főváros telkeket vásárolt, kislakásakciót indított. Az efféle szociális gondoskodásra alig van példa a korszak Európájában.

Az 1909-1913. közötti kislakás-építési akció során a telepszerű kialakítások váltak hangsúlyossá. Ezeket a házakat könnyen elbontható anyagokból építették. Tíz-húsz évre tervezték őket. De közülük sok a hetvenes évekig fennmaradt. A Bárczy-féle szociális program keretében 23 bérház, 19 kislakásos telep és 2 népszálló épült a fővárosban ? összesen mintegy hatezer lakással. A mai XIII. kerületben több helyen is folytak az építkezések.

Móricz Zsigmond a barakkvárosban

A Tripolisz ? a Palotai úti kislakásos telep ? 1911/12-ben épült. Akkoriban a török birodalom épp elveszítette utolsó afrikai gyarmatait, köztük Tripoliszt; Olaszország megszállta ezeket. Az újságok folyamatosan tudósítottak a háborúról, Tripolisz neve közszájon forgott. A korabeli lapok arról is írtak: kétes alakok lakják azt a Tripoliszt. Aztán az új angyalföldi telepen egy kocsmatulajdonos ? nem tudni, pontosan mi ihlette ? ráírta a cégérére: Tripolisz. És a név ráragadt a környékre is. A telep kapcsán sokan mondogatták egykor: ugyancsak rossz-hírű figurák kerültek ide.

Tizenhat hosszú, barakkszerű épületből állt ez a telep. Gyerekeikkel tengődtek itt állástalanok, vagy egyszerű munkások, akik a környékbeli gyárakban ? Ganz hajógyár, Láng gépgyár, Csavargyár ? dolgoztak. Két barakkból iskola lett. A háború előtt ínségkonyha is működött itt. Már a harmincas években a szocioriportok egyik kedvelt terepe volt a drótkerítéssel körbevett barakkváros. Móricz Zsigmond is járt itt 1934-ben. Így írt róla: Tripolisz sivár. Már a kapu előtt kopár, letaposott út, s bent is minden kopár és kopott és fekália illatú. Ugyanakkor az angyalföldi tripolisziak összetartó közösséget alkottak. A szegénység és a lehetetlen körülmények ellenére mégis indultak innen jelentős karrierek: itt élte gyermekéveit a világhírűvé lett Cziffra György zongoraművész, vagy Algyalföldi Szabó Zoltán festőművész.

A Palotai úti kislakásos telepet egyébként később bővítették. A teljes kiépülésekor a Palotai (mai Újpalotai) út, Madarász utca, Göncöl utca, Babér utca által határolt területen helyezkedett el. Ennek szomszédságában, a Göncöl, Babér, Mosoly és Tomori utca négyszögében 1915-ben épült fel a Tomori-telep: ezt a környék Chicagójaként is emlegettek a rossz közbiztonsága okán. Már az 1. világháború után épült fel a Tomori utca, Faludi utca és a Madarász Viktor utca által határolt Madarász-telep. És a Tripolisz elnevezés lassanként a többi telepre is ráragadt, mivel azok is hasonló szükséglakások voltak.

A barakkházak végül hatvanöt évig álltak. Gerendák támasztották már a falakat, ki ne dőljenek. A hetvenes évek második felére tűzték ki célul, hogy a környékbeli telepek házaival együtt le kell bontani ezeket, s helyükön majd felépül a Gyöngyösi úti lakótelep. A barakknegyed végnapjait számos újságcikk megörökítette. Összességében Tripolisznak a mai Gyöngyösi utcai lakótelepet és a környékét lehet tekinteni, a Váci út, Szekszárdi út, Göncöl utca, Fiastyúk utca négyszögét. A hetvenes évek végén lebontották a régi házakat, új panellakásokat húztak föl. Azóta több átépítés, felújítás is lezajlott errefelé. De például a Babér utcai Szent Mihály Plébánia még a régi időkből maradt fenn.

Szent Mihály templom

A Babér utcai Szent Mihály templomot 1930-ban szentelték fel, s mivel Tripolisz szomszédságában állt, tripoliszi templomnak is hívták. Tervezője a szegedi dómot is megalkotó Foerk Ernő, aki a Tisza-partihoz hasonló, bazilikális, neoromán istenházát álmodott ide Angyalföldre.

Cziffra György, a barakkiskolás

A Tomori telep egyik legkorábbi épülete az a 2 barakkiskola volt, amelyeket eredetileg a Béke út környékére terveztek, de az ottani munkálatok csúszása miatt Tripolisz szomszédságába, a Gyöngyösi-Babér utcák közötti területre került. Külön épületbe jártak a fiúk, és külön a lányok. Az iskola puritánsága, a környék szegényessége ellenére nagyon sok tehetséges gyermek járt ide Tripoliszból, közülük talán Cziffra György a legismertebb. Ez az iskola 1951-ig működött, amikor felépült a mai Tomori Pál Általános Iskola épülete a Tomori úton.

A Tripolisz tér kialakítása: egy új pihenőhely Angyalföldön

A Tripolisz tér ? a Babér utca 19-25. és a Tomori utca Mosoly utca / Babér utca közötti szakasza által határolt rész ? zöldterületi fejlesztését a terület névadásához kapcsolódóan készítette elő a XIII. Kerületi Önkormányzat ? figyelembe véve itt is a lakosság észrevételeit, visszajelzéseit. Az egyeztetések során kiderült: a legtöbben nem szeretnék a terület játszófunkciójának erősítését. A meglévő hinták és padok elbontására voksoltak.

A tér a lakossági igényeknek megfelelően formálódott. A dél-nyugati sarka díszkő-burkolatot kapott, amelyet elegáns örökzöld-felület övez, középen, a Tomori utca sarkánál egy virágágyással. Ivókutat, városligeti padokat, székeket is elhelyeztek, valamint dísznövényeket is ültettek. Mint a kerület más részein, az új pihenőhelynél is helytörténeti tábla tájékoztat a terület múltjáról, történetéről és értékeiről. Márciusban a gyepfelület is megújul.

Tripolisz környékének fejlesztése az elmúlt években és idén

2014. Cziffra György park, Kárász játszótér átfogó felújítása
2016. Gyöngyösi sétány zöldfelület felújítás
2017. A Tomori utca Gyöngyösi utca és Babér utca közötti útszakaszának felújítása
2017/18. Tahi lakótelep komplex közparki felújítása
2018. Igazgyöngy Bölcsőde teljes korszerűsítése