Műegyetemről a Bem térre
A körülmények változnak, de az igazi értékek állandóak, és ezek szükségesek a sikerhez és megbecsüléshez minden nemzet, így a magyarság számára a harmadik évezred elején is ? mondta 14 órakor az 1956-os születésű Trócsányi László igazságügy-miniszter az ’56-os forradalom és szabadságharc műegyetemi emlékművénél tartott megemlékezésén.
A tárcavezető kiemelte: a műegyetemi 16 pont mindegyike megvalósult szó szerint, vagy szellemében, de nem szabad őket magától értetődőnek tekintenünk. A vívmányokért nemzedékek küzdenek, elveszítésükhöz elég egy történelmi pillanat, néhány rossz döntés. Sok korábban nem tapasztalt külső kihívásnak kell megfelelnünk, és ebben a helyzetben szükségünk van az akkori műegyetemista fiatalok, a szabadságharcosok erényeire: a lelkesedésre, a jövőbe, a szabadságba, az igazság és a jog erejébe, a demokráciába vetett hitre, a hazaszeretetre és a szolidaritásra.
Az ünnepség a szomszédos K-épület Aulájában 15 órakor folytatódott, a moderátor itt is Zámbori Soma színművész volt. Józsa János, a BMGE rektora köszöntőjében arról beszélt, hogy a nemzet emberek millióinak közös emlékezete a múltról és közös terve a jövőről. Az 1950-es években ez a közös emlékezet háborúról, megszállásról, és központilag erőszakolt jövőképről szólt, amely ellen lázadni kellett. A külföld, a Nyugat hol értette ezt, hol nem, de idővel szélesedett ez a megértés.
Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy szövetségüknek 1989-es alakulásakor kiemelt célja volt az 1956-os forradalom kultuszának megőrzése. Ezért szervezik meg minden évben a Műegyetemmel közösen az emlékünnepséget, fáklyás felvonulást tartanak a Bem térre, ahol megkoszorúzzák a szabadságharc lengyel származású tábornokának, Bem József szobrát. Az egykori ’56-os diákok nevében visszaemlékezett 1956-ra, amikor a műegyetem gépészmérnöki karának hallgatója volt. A szónok kérte, hogy a jelenlévők közül tegyék fel a kezüket azok, akik maguk is részt vettek az 1956. október 22-i műegyetemi gyűlésen, őket megtapsolták az ünnepség résztvevői. Szintén tapssal fogadták, amikor arról beszélt: remélik, egyúttal kérik és követelik, hogy az illetékesek vonják vissza a magyarságot sértő ukrán oktatási törvényi rendelkezést!
Az igaz ügyek melletti kiállást jelképezik 1956 októberének magyarországi eseményei a magyarság és az egész emberiség számára. Elődeink nagy árat fizettek a mi szabadságunkért. Ezért is fontos megbecsülni a szabadság értékeit! ? mondta Simicskó István honvédelmi miniszter a műegyetemi ünnepség harmadik szónokaként. Szavai szerint napjainkban is meg kell védenünk szabadságunkat, önrendelkezésünket, szuverenitásunkat! Ehhez erőt ad az ’56-os szellemiség, amely egyben kötelezi is a mai nemzedékeket. Ma a magyarság szabad, Magyarország demokratikus ország. Olyan ország, amely megvédi értékeit, kultúráját, nyelvét, állampolgárait és határait ? szögezte le a tárcavezető.
Csepel teherautókkal a Bem térre
A Műegyetemen tartott emlékünnepségen részt vettek a 61 évvel ezelőtti diákgyűlés résztvevői mellett lengyel vendégek, továbbá diákcsoportok, köztük felvidéki fiatalok. Megjelent Mádl Dalma, a 2000-2005 közötti köztársasági elnök özvegye is. Többen magyar zászlókkal, illetve nemzeti színű karszalagokkal érkeztek. Az emlékünnepséget követően megkoszorúzták az egyetem emléktábláját, majd az ünneplők 16:30-tól fáklyás menetben vonultak a Bem térre a Szent Gellért tér ? Szent Gellért rakpart ? Várkert rakpart ? Kaszinó ? Ybl Miklós tér ? Clark Ádám tér ? Fő utca ? Jégverem utca ? Bem rakpart útvonalon.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik nagy tanulsága, hogy egy millimétert sem szabad feladni nemzeti függetlenségünkből. Ennek most különös aktualitást ad, hogy ma is küzdenünk kell identitásunk és kultúránk megőrzéséért, ami 2015-ben veszélybe került a migrációs krízis kialakulásával ? jelentette ki Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára a Bem téren. Németh Zsolt, a rendezvényt szervező Rákóczi Szövetség elnökségi tagja, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kiemelte: mint az elmúlt évtizedekben sokszor, most is a lengyelekkel karöltve küzdünk nemzeti szuverenitásunk megőrzéséért. Az Európai Uniónak az a baja a két országgal, hogy kiállnak a függetlenségükért ? tette hozzá a szemerkélő esőben. Mint pénteken jeleztük, az ünneplés holnap 08 órakor a Kossuth téri zászlófelvonással folytatódik.
