ZETApress

Sürgősen javítani kell a hazai közoktatás helyzetén. A tanításhoz inspiráció és kényszer ésszerű egyensúlya kell ? hangzott el az MTA november 26-án megrendezett A tudomány a közoktatásért című konferenciáján ? tudtuk meg Sajtóosztályuktól.

A természettudományos képzés színvonala egyre rosszabb ? az idegen nyelvi képzésre ugyan nagyon sok energiát fordítanak, de az eredmények kétségesek. A bolognai rendszer magyarországi bevezetésének módja ártott a jövő nemzedéke oktatási színvonalának. A felvételi rendszer a kettes tanulókat is beengedi a felsőoktatásba. A kétszintű érettségi és az iskolai eredmények semmilyen nemzetközileg elfogadott mércével nem mérhetők, színvonaluk megítélésében nem használhatók objektív, európai szinten elfogadott mérési rendszerek. Veszélyben van a következő nemzedékek nevelése ? voltak a legfontosabb megállapításai MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága (KEB) előadóinak a Magyar Tudományos Akadémián konferencián, ahol a magyar közoktatás és felsőoktatás jelenlegi helyzetről tettek javaslatokat a tragikusnak ítélt helyzet javítására.

Sokkolóan felkészületlenül érkeznek a hallgatók a felsőoktatási intézményekbe ? hangsúlyozta az MTA elnöke bevezetőjében. Még súlyosabb gondnak minősítette, hogy nagyon sokan rendkívüli mértékben motiválatlanul jönnek a főiskolákra, egyetemekre: ? A legtöbben az oktatás finanszírozási problémáit okolják ? mondta Pálinkás József, majd hozzátette: ? Bár ez is súlyos gondot jelent, és ezzel is kell foglalkozni, a problémát elsősorban nem anyagi természetűnek vélem. Az oktatás feladata ma is az, hogy a felnövekvő nemzedéket felkészítse a világban való magabiztos eligazodásra, és biztosítsa a kulturális folyamatosságot ? figyelmeztette a konferencia résztvevőit Pálinkás József, majd kijelentette, a tanításhoz inspiráció és kényszer ésszerű egyensúlya kell.

A tanítás tartalma nem véleményekből, hanem szakmai közegyezés során kell, hogy körvonalazódjon ? hangsúlyozta Csépe Valéria, az MTA főtitkárhelyettese. Írni, olvasni, számolni című előadása az Elszalasztott lehetőségek alcímet kapta, ami a XXI. századi Magyarország felzárkózásának esélyeire utalt. A KEB elnöke Nemzeti Oktatási Panel létrehozását sürgette. Példaként hozta fel a hasonló amerikai, 1997-es programot, amely pszichológus szakemberek bevonásával készült. Miután ezt elfogadta az amerikai kormány, az országban 50%-kal csökkent az analfabetizmus.

Csépe Valéria azt is hangsúlyozta, a hazai oktatási-nevelési rendszer át kell, hogy vegye az európai, egzakt adatokon alapuló oktatás-mérési módszereket: ? Nem lehet a PISA felmérésekről tudomást sem vennünk! ? figyelmeztetett a KEB elnöke. Úgy vélte a tanítás tartalma meg kell őrizze a konzervatív elemeket is, ugyanakkor a korszerű oktatásnak kell megvalósulnia. Tantárgyi panelekre épüljön az oktatás tartalma és alkalmazkodjon a gyermekek életkorához. Csépe Valéria reményének adott hangot, ha kiállnak az oktatás ügye mellett, talán sikerül felhívni a figyelmet az égető kérdésekre: ? A pedagógus szakma presztízsének visszaállítása nem a MTA feladata ? vélte a főtitkárhelyettes asszony. De fontos, hogy a tudomány erejével utat mutasson, a külföldi eredmények bemutatásával szakmailag támogassa az erőfeszítéseket.

A hazai közoktatás végveszélyben van, és így a nemzet is! A hazai oktatásban tudományos alapokra, mérhető adatokon alapuló oktatásfejlesztésre van szükség ? figyelmeztette Csapó Benő, az MTA doktora, a KEB tagja a hallgatókat. Milyen messze vagyunk a XXI. századtól? ? című előadásában elemezte az elmaradt rendszerváltozás következményeit a közoktatásban. Drámai megfogalmazásban tárta fel, hogy a közoktatás gyenge teljesítménye veszélyezteti a magyar írásbeliséget, a magyar nyelvet, a nemzeti kultúrát. Kifejezte aggodalmát a magyar tudomány jövője miatt, szerinte veszélyben lesz az ország gazdasági versenyképessége, a társadalmi kohézió és végül a demokrácia is. A felsőoktatás színvonalának a rendkívüli hanyatlását nem lehet az új, kétszintű oktatásra fogni, vélekedett a professzor. A gondok ugyanis már a felvételinél kezdődnek.

A bolognai rendszer nem hatékony a tanároktatásban ? vitatkozott Csapó Benővel Szabó Gábor akadémikus, a KEB tagja Utolsó szögek a természettudományos oktatás koporsójában? ? című előadásában. Az akadémikus javasolta a természettudományos tanárképzés egy ciklusú rendszerének azonnali bevezetését. Csatlakozott viszont az előtte szólókhoz, amikor a felvételi rendszer és az érettségi gyengeségeire hívta föl a figyelmet és annak a véleményének adott hangot, hogy ő is a tudományos kutatás alapú fejlesztés filozófiáját szorgalmazza. Programozott kudarcként értékelte, hogy a középiskolákban a fizika, kémia órák száma csökkent, a tananyag absztraktabbá vált. Javasolta, hogy a gyerekek életkorához kell a tananyagot illeszteni.

Kiemelkedően magas óraszámban oktatják az idegen nyelveket hazánkban az Európa Unió országaihoz képest ? emelte ki Nikolov Marianne a nyelvtudás és nyelvtanulás minőségét elemezve a közoktatásban. A KEB tagja, az MTA doktora hangsúlyozta, hogy a mennyiségi oktatás ? óraszám, nyelvi előkészítő évfolyamok ? nem tűnnek hatásosnak a nyelvoktatás színvonalának emelésében. Javaslata szerint a nyelvoktatásban a mennyiség helyett a minőséget kell előrehelyezni, a kommunikatív eljárásokat alkalmazni. Kitörési lehetőséget lát a szaknyelv oktatásában és a második nyelv tanulásának szorgalmazásában is.

Csak pénzkérdés lenne a siker? ? tette fel kérdését Fazekas Károly, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója, aki a XXI. századi iskola és a gazdaság összefüggéseit vizsgálta. Kérdésére választ adva azt hangsúlyozta, európai szintű szemléletváltásra van szükség a köz- és felsőoktatásban, ha nem akarunk végleg lemaradni.