Csak négy magyar intézmény a Kutatói Karta és a Kódex mellett
Az egyes kulcsfontosságú tudományokban tapasztalható kutatóhiány komoly kihívást jelent az EU innovációs erejére, tudtuk meg Varga Esztertől, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal kommunikációs vezetőjétől. Annak érdekében, hogy hozzájáruljon a Bizottság a kutatói pálya vonzóbbá tételéhez, 2005. március 11-én ajánlás formájában fogadta el az Európai Kutatói Kartát és a Kutatók Felvételi Eljárásának Magatartási Kódexét.
Az ajánlás olyan célok megvalósításához kíván hozzájárulni, mint a kutatók karrierkilátásainak javítása, folyamatos szakmai fejlődésük biztosítása, a nemzetközi és interszektorális mobilitás ösztönzése és elismerése, valamint nyitott, átlátható, nemzetközileg is összehasonlítható felvételi eljárás biztosítása.
Egy évvel az ajánlás elfogadása után az Európai Bizottság felmérte, hogy az egyes országokban hány intézmény kötelezte el magát a Karta és a Kódex iránt. Németországban, Ausztriában, Svájcban, Olaszországban, Franciaországban és Szlovákiában a Rektori Konferencia már aláírt olyan nyilatkozatot, melyben vállalják, hogy megvalósítják az ajánlásban foglalt célokat.
Ezzel szemben Magyarországon mindösszesen négy intézmény, a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Budapesti Kommunikációs Főiskola és a Közlekedéstudományi Intézet, írt alá nyilatkozatot, melyben vállalják, hogy a Karta és Kódex elveit megvalósítják intézményükben. Akadémiai kutatóintézetek közül még egyetlen egy sem vállalta fel ezen elveket.
A magyar intézmények érdektelensége az ajánlás iránt azt a látszatott kelti az európai kutatókban, kutatóintézetekben valamint a Bizottságban, hogy nem értenek egyet az ajánlásban foglalt elveknek. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal honlapján megtalálható a nyilatkozat, amivel csatlakozni tudnak azok az intézmények, melyek nem akarják e látszatot fenntartani.
Reményeink szerint a jövőben több intézmény kíván majd csatlakozni az ajánlásban foglaltakhoz.
