Aszály és szárazodás Magyarországon
Láng István
A napjaink és a közeljövőben várható vízhiány alapjaiban rendítheti meg a lakosság létbiztonságát ? tette közzé hivatalos állásfoglalásában a Láng István akadémikus által vezetett szakmai csoport.
Magyarországon 100 évből 28 aszályos, de a jövőben várható vízhiányok ezektől minőségileg eltérőek lesznek, mert a felmelegedés és a szárazodás közepette jelennek majd meg, szélsőséges időjárási jelenségek kíséretében – állapítja meg az állásfoglalás, amelyet egyebek között az MTA, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Vahava hálózat szakemberei készítettek és már a következő napokban eljuttatnak a törvényhozókhoz illetve a mezőgazdasági és a környezetvédelmi tárca illetékeseihez.
A négy- és félmilliárd éves Föld jó néhány erőforrását használja úgy az ember, hogy közben véglegesen kimeríti ezeket ? hangsúlyozta bevezetőjében a MTA főtitkára az állásfoglalást bemutató tájékoztatón. Németh Tamás kiemelte: Magyarország vízkészletekben gazdag, termőföldjei jók, ugyanakkor mindkettőt veszélyezteti a túlhasználtság és a szennyezés. A főtitkár hozzátette: a Földön 900 millió ember nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerhez, és egymilliárdnál is többen vannak, akik jutnak elegendő ivóvízhez.
Ma az aszályos időszakok gyakrabban fordulnak elő és súlyosabb következményekkel járnak ? tette Láng István akadémikus, az állásfoglalást előkészítő csoport vezetője. Láng professzor úgy vélekedett: a szárazodás ma már nemcsak mezőgazdasági, hanem műszaki kérdés is, hiszen a hidak, utak és más tereptárgyak tervezésekor számolni kell a talajzsugorodással is.
A Kárpát-medence bekerült a szárazodás miatt veszélyeztetett területek közé ? figyelmeztetett a professzor, aki a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsnak is társelnöke is ? ezért meg kell tervezni az öntözést, a vetésszerkezetet, a tartalékok képzését és a biztosítási rendszerek létrehozását.
Örvendetes változás az Európai Unió vízpolitikájában, hogy az uniós dokumentumok rendszeresen foglalkoznak az aszály okozta vízhiánnyal ?jelentette ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai főtanácsadója. Kolossváry Gábor kérdésre válaszolva elmondta: elsősorban a legnagyobb víztározónkat, a talajt kellene jobban kihasználnunk. Emellett 2013-ig részletes aszálykockázat-kezelési terveket kell kidolgozni, beleértve a konkrét intézkedések kidolgozását a vízkészletek megőrzésére, a víz tárolására és a vízvisszatartásra.
Az Aszály és szárazodás című konferencia állásfoglalásának aláírói ezért mielőbbi intézkedéseket javasolnak az Országgyűlésnek a tartós víz és élelmiszerhiány megelőzésére, és annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy megkerülhetetlen az aszály és a szárazodás társadalmi hatásaival való szembenézés, hiszen a jelenség súlyosan, létfeltételeiben veszélyezteti a lakosságot.
