ZETApress

Több adószabály módosításáról, egyszerűsítéséről döntött a kormány. Az adózási rendszer ésszerűsítése mellett adókedvezmények bevezetését is kezdeményezi a kabinet az elektronikus adóbevallás megkönnyítése érdekében. A vállalkozások számára januártól kötelezővé váló elektronikus adóbevallás teljesítésnek megkönnyítése érdekében adókedvezmények nyújtását kezdeményezi jövőre a kormány, tudtuk meg a Kormányszóvivői Irodától.

Adókedvezményt kapnak a négymillió forint éves árbevételt meg nem haladó egyéni vállalkozók és vállalkozások. Ha ezek a vállalkozók és vállalkozások számviteli és könyvviteli szolgáltatást vesznek igénybe, a szolgáltatás díjának 15 százalékát írhatják le az adójukból. Amennyiben nem vesznek igénybe könyvelői szolgáltatást, akkor a 2006-2007-ben beszerzett számítástechnikai gépekre elszámolt értékcsökkenés és az igénybe vett Internet szolgáltatás együttes összegének tíz százalékát írhatják le a társasági adóból, illetve a vállalkozói személyi-jövedelemadóból.

Szintén adókedvezményt vehetnek igénybe a 25 millió forint éves árbevételt el nem érő könyvelők és könyvelőcégek a 2006-2007-ben beszerzett számítástechnikai gépekre elszámolt értékcsökkenés és az igénybe vett Internet szolgáltatás értéke alapján.

A négymillió forintot meg nem haladó bevétellel rendelkező EVA alanyok is kedvezményben részesülnek. Ha a vállalkozás könyvelő szolgáltatását veszi igénybe, a fizetett díj hatvan százaléka csökkenti az EVA alapját. Ha önmaga készíti el a bevallásait, a 2006-2007-ben beszerzett számítástechnikai berendezései értékének húsz százalékával, továbbá az általa igénybe vett Internet szolgáltatás díjának negyven százalékával csökkentheti az EVA alapot. Ez utóbbi vonatkozik a 25 millió forint bevételt el nem érő EVA könyvelőkre is.

Az ingatlan-bérbeadásnál is módosul a jogszabály. A hatályos szabályozás szerint, ha valaki ingatlant ad bérbe, a különadózás helyett választhatja, hogy a jövedelme az összevont adóalap részeként adózzon, azonban e választása csak négy egymást követő adóévre szólhatott. 2007. január 1-jétől akár minden évben dönthet a bérbeadó arról, hogy az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme után különadózóként vagy az összevont adóalap részeként adózik.

Változás, hogy a szövetkezeti tagi kölcsön és célrészjegy után fizetett kamat is húsz százalékkal adózik. Ez a szabály visszamenőlegesen is alkalmazható, ha az a magánszemély számára előnyösebb. Ugyancsak újdonság, hogy az elvárt adóra és a különadóban is alkalmazhatók a kedvező uniós szabályok az egyesülésekre, szétválásokra, kedvezményezett eszközátruházásokra és részesedéscserékre.

Döntés született arról is, hogy az EHO-t munkaviszonyban választó adózónak is legalább havonta a minimálbérnek megfelelő összeg után kell járulékot fizetnie. További változást jelent, hogy az áfa-törvény egyszerűsíti a számlatartalmat: a továbbiakban nem kell feltüntetni a fizetés módját és a határidejét.

Azoknak a vállalkozóknak, akiknek nincs alkalmazottjuk, a jövőben nem kell minden hónapban nullás bevallást adniuk, csak akkor kötelezettek a havi bevallás benyújtására, ha kifizetést teljesítenek.

Az Európai Unió 2007-es bővítése után Romániából és Bulgáriából ? illetve Románián keresztül Ukrajnából ? továbbra is csak kétszáz szál cigarettát hozhatnak be az utazók adómentesen, mivel a két országban csak 2010-ben vetik ki az unióban meghatározott minimális jövedéki adót a cigarettákra.

Jövő héten lesz a magyar és a román kormány újabb közös ülése

Ismét együttes ülést tart a magyar és a román kormány november 16-án és 17-én. A tavaly október 20-án Bukarestben tartott első magyar-román kormányülés folytatásaként a felek ezúttal Budapesten találkoznak. A mostani találkozó lehetőséget nyújt az előző kormányülésen elhatározott feladatok számbavételére, továbbá új, közös programok bemutatására és kidolgozására. Románia küszöbön álló európai uniós csatlakozása előtt uniós ügyek és a lehetséges együttműködés formái is terítékre kerülnek.

Az ülés témáinak egyeztetése hónapok óta diplomáciai úton zajlik, annak az első találkozó esetében is követett gyakorlatnak az alapján, hogy olyan, közös érdeklődére számot tartó kérdések kerüljenek szóba, amelyekben várhatóan érdemi előrehaladást lehet felmutatni. A magyar kormány olyan kérdéseket javasolt a kormányülés napirendjére tűzni, amelyek a két ország lakóinak mindennapi életére is közvetlen pozitív hatással vannak. Ilyen többek között Magyarország és Románia Fejlesztési Terveinek összehangolása, amely elsősorban a határ menti régiók lakói számára fontos.

A kormányülésen szó lesz közlekedési és infrastrukturális projektekről, hiszen a magyar kormány célja a vasúti és közúti összeköttetés sűrítése. A magyar fél különös figyelmet szentel a közös oktatási és kulturális programok kidolgozásának, ezek a romániai magyar kisebbség felsőoktatási, közoktatási lehetőségeinek bővítését érintik.

A gazdasági együttműködés egyik kiemelt eredménye lehet a kis- és középvállalkozásokat támogató közös alap létrehozása; e forrás a kis- és középvállalkozási szektor uniós felzárkóztatását segíti majd elő. A két ország közötti környezetvédelmi együttműködés témái között szó lesz a Verespatakra tervezett aranybánya nyitásával kapcsolatos romániai helyzetről.

Az együttes ülés a kétoldalú kapcsolatok fontos új eszköze, ugyanakkor nem arra szolgál, hogy valamennyi kérdést egy csapásra megoldjon. A két kormány a jövőben is működtetni kívánja a kétoldalú vegyes bizottságok, tárcaszintű érintkezések és a diplomáciai csatornák jól strukturált rendszerét a magyar-román viszonyban. A kormányüléssel párhuzamosan magyar-román üzleti fórumra is sor kerül majd Budapesten, fejeződik be a szóvivői közlemény.