A Konvergencia Tanács befejezte munkáját
A kormányfő személyesen is és a kormány nevében is megköszönte a Konvergencia Tanács szakmai munkáját. Gyurcsány Ferenc tájékoztatta a tagokat arról, hogy Magyarországnak van érvényes konvergencia programja, azt követően, hogy Brüsszel minden illetékes fóruma elfogadta, illetve kifogás nélkül hagyta Magyarország tervezetét. A miniszterelnök egyúttal ismertette a tanács tagjaival, hogy a kormány milyen lépéseket tervez a program végrehajtására, részint a költségvetésben, részint a program decemberi felülvizsgálatának alkalmával, tudtum mer a Kormányszóvivői Irodától.
A miniszterelnök személyesen is és a kormány nevében is megköszönte Surányi György, Bogsch Erik és Simor András szakmai munkáját, amellyel segítették a konvergencia program elő- és elkészítését. A csütörtöki ülés volt a ugyanis a háromtagú testület záró értekezlete, hiszen mandátumuk azzal lejért, hogy a konvergencia program végrehajtási időszakába lépett.
Tekintélyes jogászokkal konzultál a kormány a gyülekezési törvény módosításáról
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök három jogi szaktekintélyt kért fel a gyülekezési törvény módosításának előkészítésére. A szakértők feladata, hogy megvizsgálják a tervezetet, megfelelően biztosítja-e az alapvető emberi jogokat és megfelel-e a nemzetközi emberi jogi egyezményeknek, adta hírül a Kormányszóvivői Iroda.
A miniszterelnök Ádám Antal nyugalmazott alkotmánybírót, professzor emerituszt, az állam és jogtudományok doktorát, a Nemzetközi Alkotmányjogi Társaság Végrehajtó Tanácsának tagját; Bán Tamást, az Alkotmánybíróság korábbi elnöki főtanácsadóját, az ENSZ Önkényes Letartóztatásokat Vizsgáló Bizottságának elnökhelyettesét és Tölgyessy Péter alkotmányjogászt, volt országgyűlési képviselőt, a hatályos Alkotmány egyik megalapozóját kérte fel a törvénytervezet véleményezésére.
A kormány összességében sem szigorítani, sem enyhíteni nem kíván a hatályos törvényi szabályozáson. A tervezett módosítás célja az, hogy egyértelművé váljon, a gyülekezési jog gyakorlásának célja a közügyek szabad, békés, és másokat a lehető legkevésbé zavaró megvitatása.
A gyülekezők számára jelentene garanciát, hogy a tervezet szerint a valóban spontán tüntetéseket a jövőben pusztán a bejelentés elmulasztása miatt nem oszlathatná fel a rendőrség, ugyanakkor az elmúlt időszak tapasztalatai alapján az elhúzódó tüntetések bejelentési kötelezettségén változtatni szükséges: a hosszú rendezvények esetében ötnaponta kellene megismételni a bejelentést. A tömegrendezvényeken résztvevők biztonságának garantálása érdekében a választási kampány idején a jelöltek és a jelöltet állító szervezetek választási gyűléseit a rendes tüntetésekhez hasonlóan be kellene jelenteni.
Szabályozni kell azt az esetet, amikor több tüntetést egy helyszínre szerveznek. Ilyenkor csak abban az esetben tarthatók meg a rendezvények, ha azok biztonságosan elkülöníthetők. Ellenkező esetben a korábbi bejelentő tarthatná meg a rendezvényét. A törvényben biztosítani kell azt is, hogy a nemzeti ünnepek állami rendezvényein a méltóságteljes megemlékezést ne zavarhassák meg tüntetések.
Fontos szempont az új szabályok megalkotásánál, hogy a tüntetés szervezője tartsa be a közegészségügyi, környezetvédelmi szabályokat, valamint az este tíz és reggel hat óra közötti időszakban a lakóépületek, iskolák, kórházak és szociális intézmények környezetében hangos tüntetést ne lehessen tartani.
Újabb kétmilliárd forintot biztosít a kormány a rendőrségi többletfeladatok finanszírozására
A kormány minden erkölcsi és anyagi támogatást meg kíván adni a rendvédelmi szervek hatékony fellépéséhez, és biztosítja, hogy a rendkívüli szolgálatot teljesítő rendőrök megkapják a túlórák után járó fizetésüket, tudtuk meg a Kormányszóvivői Irodától.
A rendőrség 2006. szeptember 16-a, a Magyar Televízió székházának ostroma óta fokozott készültségben van, és többször rendkívüli biztosítási és tömegoszlatási feladatokban vett részt. Azóta minden nap átlagosan 2-3 ezer rendőr van szolgálatban, és a rendkívüli túlórákat teljesítő rendőrök bérére, valamint a csapatok ellátására és szállítására az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban nincs fedezet. Ezért a kormány a központi költségvetés tartalékából a többletköltségek finanszírozására újabb 2 milliárd 71 millió forintot biztosított.
A kormány az első rendkívüli többletjuttatásról már a szeptember 27-i kabinetülésén döntött: ekkor az MTV székházát ért vandál támadás és az azt követő napok összecsapásaiban elszenvedett károk, valamint a túlórák költségeinek fedezésére 460 millió forint többletforrást biztosított az általános költségvetési tartalékból. A szeptember közepe óta tartó zavargások rendőri biztosításainak költségeire már több mint két és fél milliárd forintot különítettek el.
