Dohány utcai emlékfal
Különleges emlékfalat avattak délután Budapesten a főpolgármesterrel. A zsidó gettó ma átadott emlékfalát az EMIH és Erzsébetváros közösen állította, az ünnepségen Tarlós István is méltatta a kezdeményezés jelentőségét.
A mai napon adták át a Dohány utcában azt az emlékfalat, melynek megépítését az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és Erzsébetváros Önkormányzata együttesen finanszírozta. Az átadó ünnepségen Tarlós István főpolgármester mellett beszédet mondott Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, Vattamány Zsolt a kerület polgármestere és Oláh Lajos a kerület országgyűlései képviselője is. A most átadott különleges, interaktív térképpel is rendelkező fal a budapesti gettónak állít emléket.
Bár sokan tudják, hogy a fővárosi zsidóság egyik központja mindig is a Belső-Erzsébetváros volt, és 1944-ben itt jelölték ki a budapesti gettót, ennek ellenére kevesen rendelkeznek részletes ismeretekkel a város történetének ezen időszakáról. Erzsébetváros Önkormányzata és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség által közösen felállított emlékfal, amelyet a Dohány utca 32. szám alatt a mai napon adtak át ünnepélyes keretek között változást hozhat e téren. Az emlékfal délutáni átadásán részt vett Tarlós István, Budapest főpolgármestere, Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, valamint Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere és Oláh Lajos, a VII. kerület országgyűlési képviselője is. Az avatáson a politikusok mellett jelen volt Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete.
? Közösen emlékezünk a mai napon a magyar zsidóság egyik legszörnyűbb korszakára, és biztosak vagyunk abban, hogy az a világ soha többet nem jön el. Magyarországon, és Budapesten nincs bázisa és helye azoknak az ordas eszméknek, melyek 70 évvel ezelőtt az ismert tragédiát okozták. Én, mint keresztény ember is fejet hajtok az áldozatok emléke előtt, és hálás vagyok mindenkinek, aki részt vett a fal elkészültének lehetővé tételében ? mondta el Tarlós István, Budapest főpolgármestere a rendezvény első felszólalójaként.
? A holokauszt borzalma az emberi lelkiismeret feloldhatatlan rejtélye. Az emberi romlás, a fizikai és erkölcsi kiszolgáltatottság legszélsőségesebb szimbóluma. A holokauszt pusztítására a legkézenfekvőbb emlékezés az újjáépítés. A most felépült fal tematikájában és elhelyezésében is kifejezi, hogy a sötétséget fénnyel, a pusztítást építkezéssel lehet legyőzni. A fal, a valamikori gettófal vonalában épült, emlékeztetve a 70 évvel ezelőtti borzalmakra, de egyben egy olyan helyen, ahol ma nap mint nap több száz magyar zsidó kisgyerek tanulja Arany János Toldiját, és a Biblia talmudi magyarázatait. Az EMIH szerteágazó oktatási, szociális és ifjúsági intézményeiben, szervezeteiben százak és ezrek dolgoznak azért, hogy hetven évvel a holokauszt után, ne csak emlékezés és emlékek maradjanak a magyar zsidóságból, hanem egy élettel teli jelen és jövő is biztosított legyen ? mondta el Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija az ünnepségen.
Az EMIH vezető rabbija e mellett örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen fontos kezdeményezés során partnerre találtak a kerületi önkormányzatban, és külön megköszönte Tarlós István, Vattamány Zsolt és Oláh Lajos részvételét, akik a vezető rabbi szerint jelenlétükkel kifejezték, hogy Magyarország felül tud emelkedni a napi politikai ellentéteken fontos ügyekben. Köves Slomó azt is hangsúlyozta, hogy a Budapesti Gettó Emlékfala nem csupán a zsidóság számára rendkívül fontos, hanem az egész nemzet emlékezetét szolgálja.
? A mostani átadás a jövő generációjáról szól leginkább. Azért van nagy jelentőségük az emlékezést segítő, a ma átadásra kerülő emlékfalhoz hasonló kezdeményezéseknek, hogy azok számára is megismerhető legyen a közös múltunk, akik akár már a rendszerváltást követően születtek. Szembe kell nézni a múltunkkal, és noha aligha található elfogadható válasz arra, hogyan történhetett meg ez a tragédia, de a kérdés elől nem szabad elbújnunk: közös felelősségünk, hogy őszinte, igaz válaszokat találjunk, és ne egymásra mutogassunk. A közös múlt feldolgozása, a fiatal generáció ismeretének bővítése is kell ahhoz, hogy soha többet ne történhessen meg a hét évtizeddel ezelőtti tragédia ? fejtette ki beszédében Oláh Lajos, Erzsébetváros országgyűlési képviselője.
? Budapest zsidóság 70 évvel ezelőtt, egy addig soha nem látott tragédiát élt át. A most átadott interaktív emlékfal a jövő nemzedékének is lehetővé teszi, hogy megismerhessék a múltat és elődeink történetét. De az emlékezést tettek is követik, így amikor pár évvel ezelőtt itt jártunk az EMIH vezetőivel, még egy lerobbant területet láttunk, most pedig Erzsébetváros egyik virágzó kulturális központjában állunk, amelyet közösen álmodtunk meg, és amire joggal lehetünk büszkék. Az önkormányzatunk 2014-ben, a holokauszt 70. évfordulóján több programot is támogatott, szervezett, illetve csatlakoztunk számos, a zsidó hitközségek által támogatott kulturális programhoz is ? osztotta meg gondolatait Vattamány Zsolt erzsébetvárosi polgármester az eseményen.
A Sugár Péter által tervezett emlékfalon egy zsoltárral emlékezhetünk meg a holokauszt áldozatairól, emellett helyet kapott rajta egy interaktív térkép, ami a környék múltjának és jelenének legfontosabb helyeit tünteti fel és ismerteti a városrész történetének főbb eseményeit is. Az emlékfal az átadót követően minden érdeklődő számára megtekinthető a mai naptól a Dohány utcában, sötétedés után pedig egyedi megvilágítás hívja fel a járókelők figyelmét a különleges építményre.
