ZETApress

hírportál

MoLaRi szeptembertől Pesten is

Tanka László főosztályvezetőMa délelőtt Tarlós István főpolgármester, Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató és Tanka László tűzoltó ezredes, az Informatikai Főosztály vezetője a BM OKF Mogyoródi úti Székházában ismertette a MoLaRi projekt legfontosabb elemeit, a fővárosban élők biztonsága érdekében is megvalósított legújabb eszközfejlesztést.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság lakosságtájékoztatási rendszerének egyik legfontosabb és legkorszerűbb eleme a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körzetében telepített, országos kiterjedésű, meteorológiai és vegyi monitoring-, valamint lakossági riasztó rendszer (MoLaRi). A már kilenc megyében és a fővárosban kiépített rendszer jelentősen emeli a veszélyes üzemek környezetében élő lakosság biztonságát és biztonságérzetét.

A szeptember elsején Budapesten is éles üzembe lépő legújabb technikai rendszer egyrészt mérőszondákból áll, amelyek a hatóságok és az üzemek részére biztosítanak adatokat, másrészt egy lakosságtájékoztató rendszerből tevődik össze, amely baj esetén az érintettek azonnali informálását teszi lehetővé. A projekt elemeinek ismertetése mellett az eszközöket és azok működését is bemutatták a rendezvény során.

A MoLaRi rendszer

A MoLaRi mozaikszó a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek környezetében lévő vegyi Monitoring-, valamint Lakossági Riasztó és tájékoztató rendszer kezdőbetűiből képződött. Alkalmas egyrészt arra. hogy veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset során időben jelezze a veszélyes anyagok környezetbe kerülését, másrészt veszélyes anyagok terjedésével kapcsolatos adatokat szolgáltasson a katasztrófavédelem számára. A rendszer működtetése révén lényegesen rövidebb idő alatt hozhatók meg a súlyos balesetek során elengedhetetlen lakosságvédelmi intézkedésekhez szükséges döntések.

A MoLaRi-rendszer a veszélyes üzemek környezetében élő lakosság azonnali riasztását, illetve tájékoztatását is biztosítja, ami szintén rendkívül fontos egy ilyen helyzetben, hiszen jelentősen emeli a veszélyes üzemek környezetében élő lakosság biztonságát és biztonságérzetét. A MoLaRi-rendszer kiépítésével az üzemeltető és a katasztrófavédelem egyaránt hatékonyabban tud eleget tenni a feladatainak. A projekt a legújabb ütemmel együtt csaknem tízmilliárd forint központi költségvetésből valósult meg.

A már kilenc megyében és a fővárosban kiépített rendszer részeként összesen 576 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 321 monitoring végpontot telepítettünk, ezek hat megyében már éles üzemben működnek. Használatukkal csaknem 250 ezer ember riasztható veszély esetén haladéktalanul. Helyszíneik: B-A-Z (Kazincbarcika, Berente, Sajószentpéter, Sajóbábony, Tiszaújváros, Oszlár, Tiszapalkonya) – 45 riasztó végpont, Csongrád (Algyő) – 5 riasztó végpont, Fejér (Ercsi, Ráckeresztúr, Dunaújváros) – 59 riasztó végpont, Pest (Százhalombatta, Szigetcsép) – 27 db riasztó végpont, Tolna (Pincehely) – 9 db riasztó végpont, Veszprém (Várpalota, Gógánfa, Ukk, Berhida, Pétfürdő) – 50 db riasztó végpont.

Szeptember elsején indul a budapesti, a Komárom-Esztergom, a Zala és a Heves megyei végpontok éles üzeme, ezzel a lépéssel további 250 ezer állampolgár érhető el szükség esetén késedelem nélkül. Vidéki helyszíneik: Komárom-Esztergom (Nyergesújfalu, Dorog, Esztergom-Kertváros) – 37 riasztó végpont, Zala (Újudvar, Újudvar-Morgánypuszta, Gelsesziget) – 8 riasztó végpont, Heves (Hort) – 19 riasztó végpont.

Budapesten három veszélyes üzem – CHINOIN Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Zrt, Richter Gedeon Nyrt, EGIS Gyógyszergyár Zrt. – környezetében összesen 52 monitoring és 317 riasztó-tájékoztató végpont telepítése történt meg. A három pesti gyógyszergyár egy előzetes tanulmány alapján került a projektbe, a vizsgálat során az üzem területén megtalálható veszélyes anyagok mennyiségét, fajtáját, üzemen belüli elhelyezkedését, a környezetükben lévő lakott területeket, azok népsűrűségét, az egyes védendő objektumok, tömegtartózkodási helyek távolságát vették figyelembe. A rendszer által érintett üzemek, így a gyógyszergyárak területén is nagyobb mennyiségben vannak jelen mérgező és tűzveszélyes anyagok, és a telephelyek közvetlen környezetében lakott területek vannak.

A MoLaRi-rendszer segítségével riasztható budapesti lakosok száma megközelíti a 190 ezret, őket 317 lakossági tájékoztató-riasztó berendezéssel lehet elérni. Északról délfelé haladva a IV. kerület: 47 végpont, a XV. kerület: 30 végpont, a XIII. kerület: 43 végpont, a XVI. kerület: 15 végpont, a XIV. kerület: 30 végpont, a X. kerület: 113 végpont, a IX. kerület: 8 végpont és a XIX. kerület: 31 végpont. A MoLaRi-rendszer teljes kiépülésével csaknem 500 ezerre emelkedik a rendszer révén riasztható lakosok száma. A MoLaRi rendszer budapesti elemeit mintegy hárommilliárd forint központi költségvetésből építették ki.

Amennyiben valamelyik veszélyes üzemből meghibásodás vagy baleset miatt veszélyes vegyi anyag (gáz) kerül a levegőbe, ennek koncentrációját, illetve a meteorológiai adatokat (szélsebességet, szélirányt és a hőmérsékletet) a telepített mérőszondák (monitoring végpontok) mérik, így határozva meg a gázfelhő terjedésének irányát. Az adatok azonnal megjelennek a katasztrófavédelem ügyeletén. A mért adatok kiértékelése folyamatos, a nap 24 órájában zajlik. Amennyiben a helyzet azt indokolttá teszi, a szirénarendszeren (riasztó végpontokon, hangszórókon) keresztül riasztják az érintett lakosságot és tájékoztatják őket a követendő magatartási szabályokról: legyen szó elzárkózásról (az épületben kell maradni, ajtót, ablakot be kell zárni), vagy ellenkezőleg, a hatóság felszólítására el kell hagyni az épületet és meghatározott helyre kell távozni.

A MoLaRi-rendszer folyamatos üzembiztonságának fenntartása és ellenőrzése érdekében a katasztrófavédelem a rendszer elemeit meghatározott időközönként teszteli. A próbák során körülbelül tíz percen keresztül hangképeket (katasztrófariadó és riadó elmúlt jelzést, illetve műszaki tesztelési jelzést) és szöveget (tájékoztatást) sugároznak a riasztó végpontok hangszórói. A szirénapróbának két típusa van: a csökkentett üzemű (morgató) próba (élőbeszéd + szirénajelzés: 6 másodperces jel felfutás) és hangos üzemű (teljes körű) próba (élőbeszéd + szirénajelzés: 120 másodperces változó hangmagasságú (katasztrófariadó) és 90 másodperces egyenletes hangmagasságú szirénajelzés (riadó elmúlt). Ilyen próba évente kétszer, márciusban és szeptemberben van. A riasztó végpontok próbáit minden hónap első hétfőjén, délelőtt 11 órakor tartja a katasztrófavédelem, kivételt képeznek azok a napok, amikor erre az időpontra nemzeti, egyházi hivatalos ünnep esik, ebben az esetben a próbák időpontja a soron következő hét hétfőjén lesz.

Szóljon hozzá!