Régészeti leletek Szegeden
Több évezredes települést találtak az SZTE régészei, akik nyáron sem pihennek. A korábbi, igen sikeres kiskundorozsmai ásatás után július vége óta Hódmezővásárhely határában, Gorzsa területén egy homokbánya megelőző feltárását végzik a Régészeti Tanszék oktatói és hallgatói.
Az ásatás már az első hetekben igen értékes leleteket hozott a felszínre: a kutatók egy, az őskortól a népvándorlás korán, illetve az Árpád-koron keresztül egészen a XVI. századig lakott (vagyis több évezredes múltú) település nyomaira bukkantak. A munkálatokat irányító Dr. Wolf Mária, az SZTE Régészeti Tanszékének adjunktusa szerint a szinte egyedien gazdag leletanyagban a szakemberek mellett a laikusok számára is érdekes használati tárgyak, illetve érmék is napvilágot láttak. A mintegy ötvenezer négyzetméternyi területen várhatóan szeptember végéig dolgoznak a szegedi régészek.
A régészképzés területén nagy hagyományokkal bíró Szegedi Tudományegyetemen egyébként idén is sokszoros volt a túljelentkezés a szakra, ami bizonyítja a fiatal generációk érdeklődését a kiásható múlt iránt.
A magyar ökológus társadalom találkozik a Szegedi Egyetemen
A klímaváltozás, a parlagfű és a hulladéklerakók problémája az ökológia szempontjából. A klímaváltozás állatokra gyakorolt hatásairól, a parlagfű elterjedésének okairól, a hulladéklerakók létesítésének szempontjairól és a védett növény- és állatfajokkal kapcsolatos legújabb kutatási eredményeiről is tanácskozik a magyar ökológustársadalom a Szegedi Tudományegyetemen mától péntekig. Az ökológia tudományának csaknem teljes hazai keresztmetszetét bemutató tudományos találkozón több mint 230 előadáson vehetnek részt az érdeklődők.
Augusztus 26-a és 28-a között a Szegedi Tudományegyetemen kerül megrendezésre a 8. Magyar Ökológus Kongresszus, amely a magyar ökológus társadalom legnagyobb tudományos találkozója. A kongresszus mintegy 350 résztvevője 14 szekcióban több mint 230 előadásban számol be legújabb kutatási eredményeiről. Az érdeklődők többek között olyan védett növény- és állatfajokról hallhatnak előadásokat, mint például az adriai sallangvirág, a rákosi vipera, vagy a Kotschyi-bangó, de a mező- és erdőgazdasági használatok életközösségekre gyakorolt hatásáról is szó esik majd. A rendezvényen kiemelten foglalkoznak a klímaváltozás negatív hatásaival, ami kapcsán a hallgatóság választ kap arra is, hogy miért változnak meg az emlősök telelési vagy a madarak vándorlási szokásai.
A kongresszuson az ökológiai eredmények gyakorlati felhasználásával is foglalkoznak az előadók, így többek között a tájrendezés, a településrendezés, valamint a vizes élőhelyek megőrzése és létesítése is téma lesz. Ugyancsak érdekesnek ígérkeznek a mikrobiális ökológia szekció kutatási eredményei, melyek például a laskagomba-termesztés, vagy a hulladéklerakók létesítése szempontjából jelenthetnek gyakorlati előrelépést, de különösen időszerű vizsgálatokról számol majd be a parlagfű elterjedésének okait vizsgáló előadás is.
