ZETApress

Kovács László, a MÚOSZ Életmód Díj alapítója, a Kis-, Közép- és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesülete (KKAOSZE), és a Sajtkészítők Egyesülete (KKASE) elnöke meghívására Bakodpusztán, az évzáró agrárfórumon jártunk ? tudtuk meg Dr. Szalontai Évától.

Az Életmód szakosztály újságírói mellett a MÚOSZ minden újságírójának szólt a meghívás, melyet Bellai László, a MaSa főszerkesztője meghirdetett a MÚOSZ honlapján. A rendezvény moderátora Kovács László volt. A programot Török Ferenc, Kalocsa város polgármestere, mint házigazda nyitotta meg. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter figyelemre méltó évértékelőt és kérdés-felelet fórumot tartott.

Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának elnöke az elmúlt három év fontos agrártörvényeiről, a 2014-es év agrárköltségvetésről beszélt. Szlanyinka Edina, a KKASE titkára az egyesület jövőbeni terveit, a Magyar Sajtút Hálózat jelentőségét méltatta. A KKASE célja, hogy a magyar sajtokat és készítőiket a társadalom minél szélesebb rétegével megismertesse, érdekeiket képviselje és erényeiket népszerűsítse.

A kézműves sajtkészítő szakma képviselői dolgos magyar emberek, akik hajnali 4-kor már talpon vannak, tehenet, kecskét, juhot fejnek. A tejet feldolgozzák, s délután mindezt megismétlik. A hétvége és ünnepnap szavakat csak hallomásból ismerik. A sajtjaikat, mint gyermekeket naponta simogatják, forgatják, gondozzák, érlelik. Minőségre törekednek. Többen bejárták a nyugati és keleti végeket azért, hogy jó vándordeák módjára elleshessenek pár praktikát, és szakmájukat tökéletesítsék. És sikerült! A magyar tejföl krémes állagú. A túró nem tűnik el a rétesből sütés közben. A magyar sajtok vetekszenek bármelyik külföldi sajttal. A KKASE további tervei: Szakmai képzés, a sajtkészítés oktatása, a kézműves sajtkészítés fejlesztése.

A meghívásra december 12-én, csütörtökön a MÚOSZ-t képviselő újságírók három autóval érkeztek. Az utasokat már érkezéskor pikáns, ízes kóstoló falatok várták. Például: magyaros vaddisznópástétom tönkölykenyérrel, szürke marha és bivaly hústermékek, bazsalikomos kecskekrém, füstölt kecskesajt. Arról, hogy délelőtt se maradjunk szomjan, a helyi borászok gondoskodtak.

Bakodpuszta gyöngyszeme a Bakodi Csárda, ahová a meghívónk szólt. Az egyszerre hatszáz vendég fogadására alkalmas épületegyüttes szembetűnő jellegzetessége a ?ház a házban? építészeti megoldás. A csárda ízletes ételei itt kizárólag magyar nyersanyagokból és őshonos állatok húsából készülnek régi receptek alapján, falusias, házias ízekkel. A házigazdák pazar ebéden látták vendégül a megjelenteket. A menü: nagy tálakban tejfölös rackabirkából készült palócleves, szürke marhapörkölt, szarvaspörkölt. Hozzá ízes, házi vegyes vágott, ecetes almapaprika, házikenyér. Tejes pite baracklekvárral és kávé zárta a sort.

A helyi borokból több palack is állt az asztalon, szódavízzel, ásványvizekkel. A MÚOSZ újságírói egy köszönő levélkét küldtek be a bakodpusztai csárdatulajdonosnak és a konyhafőnöknek a pazar vendégfogadásért, az ízletes ételekért. Amíg folyt az ebédelés, a csárda üvegablakán át egyedüli, emlékezetes élményt nyújtott a pusztán felvonuló szürke marha gulya, a lovas gulyások, a legelésző juhnyáj.

Az agrárfórumon több értékes, érdekes szakmai előadást hallhattunk. A szakmai előadások között kiemelt figyelem kísérte Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter előadását és a kérdésekre adott válaszait. A miniszter hangsúlyozta, hogy az elmúlt három év a magyar mezőgazdaság talpra állásának időszaka volt. A termelésnövekedésnek indult. Biztató a minőség irányába való elmozdulás. A foglalkoztatásról is biztatóan nyilatkozott: 2011-ben ötezer kistermelő volt, ma tízezer a kistermelők száma.

2013-ban a magyar mezőgazdaság teljesítménye 22%-kal nőtt. Cél az export elősegítése. Új piacok nyíltak: orosz, arab, kínai, közel-keleti vonatkozásban. A magyar mezőgazdaságban van perspektíva. Az új gazdapiacok, tanyaprogramok hosszabb távú gondolkodásra mutatnak. Idén kétszázmillió forinttal több agrártámogatás kifizetése történt.

Különösen fontos az élelmiszer-ipari termékek, az állatállomány, a zöldség-gyümölcstermelés támogatása. A takarékszövetkezeti hitelek is segíthetnek ebben. Az állatállomány (marha, juh, sertés, baromfi) csökkenése lassan megállni látszik. A víziszárnyas-ágazat kifejezetten növekedési pályára lépett. Az állatállomány fejlesztése, növekedése fontos kitörési pontja lehet mezőgazdaságunknak. Az Európai Unióban talajjavító munkákra nincs támogatás, de gépekre van. A VM javítani kívánja a bormarketinget.

Befejezésként a miniszter hangsúlyozta: meg kell becsülnünk a munka értékét, a mezőgazdaságban dolgozó embereket. A mezőgazdaságban legfontosabb maga a gazda. Szaktudásával, odafigyelésével, teljesítményével. Meg kell becsülnünk a fiatal gazdákat, akiknek ma már egy része képzett, idegen nyelveket beszél, és külföldi gyakorlattal is rendelkezik. Törekvéseiket segíteni kell például földhaszonbérleti pályázatokkal.

Ebéd után Kovács László Kecelre, a VI. Országos Agrárfórum szűk körű záró-estjére, a TG Virágdekor Szakképző Iskola és Kollégium különtermébe keceli nótás estre is át hívta a megjelenteket. A Nemzeti Vidékfejlesztési Agrár Stratégia programja elolvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján.