ZETApress

Harmincezer négyzetméteren 214 világszínvonalú laboratórium, 156 vegyi fülke, 300 fős közösségi tér: felépült a magyar természettudomány új, XXI. századi technológiával felszerelt kutatóközpontja több száz kutató számára. Az új épület terei többek között az anyagtudományt, az egészség- és környezetvédelmet és a gyógyítást szolgáló felfedező kutatások számára biztosítanak egyedülálló feltételeket.

Hatékony együttműködés a kutatás, az oktatás és az innováció szolgálatában. Nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő színvonalú, közös tudományos műhelyek működtetését, együttes pályázatok benyújtását, valamint a kutatók oktatásban való részvételét célozza az MTA Természettudományi Kutatóközpont, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem által kötött együttműködési megállapodás. A dokumentumokat az MTA TTK új épületének átadása alkalmából írták alá a nyitóünnepség után.

Mindkét együttműködési megállapodást Pálinkás József, az MTA elnöke és Keserű György Miklós, az MTA TTK főigazgatója látta el kézjegyével. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem képviseletében Péceli Gábor rektor és Faigl Ferenc, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karának dékánja, az ELTE részéről pedig Fábri György közkapcsolati és kommunikációs ügyekért felelős rektorhelyettes és Surján Péter, az ELTE Természettudományi Karának dékánja írta alá a dokumentumot. ? Az MTA Természettudományi Kutatóközpont átköltözésével a tudományos városnegyedbe még szorosabbá válnak a kapcsolatok a két egyetemmel, ezt szimbolizálja a most aláírt megállapodás ? fogalmazott Pálinkás József.

Az MTA elnöke rámutatott, hogy a lágymányosi egyetemi campuson olyan kutatási kapacitás jött létre, amely a világ nagy tudományos centrumaival is állja a versenyt. A három intézménynek a jövőben közös erővel e kapacitások bővítésén, fejlesztésén kell munkálkodnia a kutatás, az oktatás és az innováció szolgálatában.

Mint a megállapodás rögzíti, a szerződő felek stratégiai partnernek tekintik egymást, kölcsönösen támogatják egymás kutatómunkáját, közös kutatási témák indítására, közös pályázatok benyújtására törekednek. A dokumentumokban kiemelt célként szerepel a kutatási kapacitások összehangolása és közös fejlesztése, hiszen csak ily módon biztosítható a nemzetközi szinten is versenyképes kutatáshoz szükséges méretű kutatócsoportok létrehozása és fenntartása, a kiemelkedő színvonalú tudományos műhelyek működtetése.

A megállapodás szerint közös érdek és egyben megőrzendő érték az MTA TTK részvétele a graduális, valamint a posztgraduális képzésben. Ennek értelmében az akadémiai kutatóközpont hozzájárul, hogy munkatársai részt vegyenek az oktatási tevékenységben, valamint előzetes egyeztetés alapján rendelkezésre bocsátja műszereit és laboratóriumait a gyakorlati oktatáshoz. Az együttműködési megállapodás a költséghatékony fenntartás és üzemeltetés érdekében szabályozza a kutatási infrastruktúra közös üzemeltetésének és fejlesztésének kérdéseit, továbbá részletesen kitér a publikációs, szellemi alkotásokhoz fűződő jogok kérdésére is.

A jelen és a jövő tudományát szolgáló kutatóhelyet formáltunk. Európában is egyedülálló feltételeket teremt a hazai tudomány, oktatás és innováció számára az MTA Természettudományi Kutatóközpont új épülete, amely öt kutatóintézetnek, 250 világszínvonalú laboratóriumnak ad otthont ? hangzott el az ünnepélyes megnyitó utáni sajtótájékoztatón, amelyen Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Keserű György Miklós, az MTA TTK főigazgatója válaszolt az újságírók kérdéseire.

Energiatakarékos, intelligens épületről van szó, amelyben a legkorszerűbb laboratóriumok várják a kutatókat. Nagyon nagy segítség egy tudósnak, ha ilyen modern berendezésekkel dolgozhat, emellett a tervezők gondoltak a közösségi terekre is, ahol a különböző projektekben dolgozók cserélhetnek eszmét. E beszélgetések nyomán pedig rövidesen új kutatási programok indulhatnak ? vázolta az újságíróknak az MTA Természettudományi Kutatóközpont nyújtotta egyedülálló lehetőségeket Pálinkás József.

Keserű György Miklós a multidiszciplinaritásra helyezte a hangsúlyt, amelynek kedvez az öt kutatóközpont új, közös otthona. ? A XXI. században a tudományterületek mezsgyéjén születnek a nagy felfedezések ? fogalmazott a főigazgató. Mint kifejtette, a harmincezer négyzetméter alapterületű építmény az anyagtudományi, valamint az egészség- és környezetvédelmet és a gyógyítást szolgáló felfedező kutatások számára biztosít egyedülálló feltételeket. Az interdiszciplináris anyag- és élettudományi kutatások eredményei a gazdasági-társadalmi jóléthez járulnak hozzá.

Komplex rendszerekkel dolgozunk, amelyek multidiszciplinaritást, a különböző tudományterületek képviselőinek hatékony eszmecseréjét igénylik. Az új épület, az új infrastruktúra minőségileg is újfajta működést tesz lehetővé. Olyan szinergiák jelennek meg, olyan eddig ki nem használt lehetőségek nyílnak meg a kutatók előtt, amelyek korábban a kutatóközpontot öt intézete közötti fizikai távolság miatt elérhetetlenek voltak. Munkatársaink eddig is komoly eredményeket értek el, de úgy gondolom, hogy a világszínvonalú infrastruktúra biztosította lehetőségeknek köszönhetően még jelentősebb sikerekre számíthatunk. Nagy tettekre készülünk ? emelte ki Keserű György Miklós.

Barokk dallamok és ízes tudomány az MTA TTK új épületében

Chemical Singers ? már neve is jelzi, hogy az MTA egykori Kémiai Kutatóközpontjának munkatársaiból tíz évvel ezelőtt megalakult kórus tagjait nem csupán a közös éneklés szeretete köti össze. A 2003-ban egy laboratóriumi dalolás nyomán létrejött együttes kutatóként és énekesként is az összhangot kereső tagjai a reneszánsz kórusművektől a musicalig ívelő repertoárral büszkélkedhetnek.

Az MTA TTK új épületének pénteki átadásán a központ aulájában May Nóra, Pappné Borsos Éva, Bozi János, Szabó Ervin, Románszky Loránd, Fegyverneki Dániel, May Zoltán, Lehel-Juhász Regina, Korpai Anita, Kis Réka, valamint Szígyártó Imola Csilla az Allegro Együttes kíséretében Vivaldi Gloria című kompozíciójának I. tételével köszöntötte a természettudomány új, XXI. századi épületét.

A megnyitó programját nem csak a barokk kórusmű és a köszöntőket megelőző látványos lézershow gazdagította. Az ünnepséghez kapcsolódóan az érdeklődők központfelfedező sétákon vehettek részt, amelyeken a kutatók igényei szerint kialakított laboratóriumokat, vegyi fülkéket is megtekinthették. A természettudomány műhelyei mellett a vendégek a konyhaművészet titkaiba is bepillantást kaptak. Kémiai laboratóriumoknak is helyt adó intézményhez méltón a résztvevők a molekuláris gasztronómia ízes remekeit is megkóstolhatták. Az egyik leglátványosabb és legfinomabb fogást azok a százszázalékos gyümölcskivonatból készült ?gyöngyök? jelentették, amelyeket speciális kezelés után tálaltak. A kívül vékony hártyával bevont, belül folyékony színes csemegén kívül kémcsövekben felszolgált különleges zöldség- és gyümölcslevesekkel is kedveskedtek a résztvevőknek.