Aláírás a Kisteremben
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke délelőtt aláírta a kutatók folyamatos továbbképzését szolgáló együttműködési megállapodást az MTA és a SZTNH között a Széchenyi István téri MTA Székház Kistermében.
A 2014. december 31-ig szóló együttműködés célja az MTA intézményrendszerében a szellemi alkotások védelmének, a hazai tudományos élet és kutatói kör szellemi-tulajdonvédelmi tudatosságának növelése, valamint az értékalapú hasznosítástudatos K+F tevékenység gyakorlatának támogatása. A megállapodás szerint az SZTNH az elmúlt évekhez hasonlóan szakmai konzultációkat és szemináriumokat tart az MTA irányítása alá tartozó költségvetési szervek (akadémiai intézmények) munkatársainak a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmének, illetve a szellemi alkotások hasznosításának érdekében.
Az SZTNH és az MTA megvizsgálja az együttműködés lehetőségeit a technológiatranszfer, a szellemivagyon-értékelés, valamint a szellemitulajdon-védelem témakörében, különös tekintettel az iparjogvédelmi szolgáltatások igénybevételére, valamint a technológiatranszfer témájú rendezvények közös lebonyolítására, megteremtve a hidat a kutatói és az ipari szféra között. A szerződő felek kölcsönösen egyeztetnek a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs politika területén felmerülő kérdésekről, illetve adott esetben közös kezdeményezések indításáról.
Az egyetemi és az akadémiai kutatóhálózat legfontosabb célja a költségvetési forrásokból, tehát a társadalom közös ráfordításaiból származó pénzekből létrehozott új eredmények nyilvánosságra hozatala. A közfinanszírozású kutatói rendszer megköveteli a kutatási eredmények nyílt és gyors közzétételét. Ebben a modellben azonban ? amint azt a tapasztalat mutatja ? a kutatás-fejlesztési eredmények nemigen vezetnek új termék vagy szolgáltatás bevezetéséhez. Ezért ? mintegy két évtizede, az USA-ból kiindulva ? világszerte elkezdték szorgalmazni az ún. szellemitulajdon-centrikus modellt, amelynek eredményeképpen a kormányzati támogatással létrehozott eredményekhez kapcsolódóan a közfinanszírozású kutatóhelyek egyre több szellemitulajdon-jogot szereztek.
E hullám Magyarországot az utóbbi tíz évben érte el: szolgáltató egyetemek, technológiaitranszfer-irodák, spin-off cégek lettek a változás útjelzői. Időközben ? a digitális technikának és az internetnek köszönhetően ? a tudományos eredmények nyílt hozzáférése is sokkal egyszerűbbé vált, sőt megjelent az ún. Open Access-modell is. Ma már több jelentős támogató megköveteli a közďŹnanszírozású kutatás-fejlesztési támogatással megvalósított projekt eredményeként létrejött szellemi alkotás ellenérték nélküli, közcélú felhasználását.
Magyarországon az OTKA és ? 2013-tól az MTA is ? előírja a megszületett tudományos publikációk elektronikus változatának megőrzését és elérhetővé tételét, az ún. ?köteles e-példányt?. Az oltalmazott szellemi tulajdon megközelítése és a nyílt hozzáférés (Open Access) két ellentétes, de egymás mellett élő szemléletet képvisel: az üzleti modellben érdekelt piacét és a klasszikus tudományét. A két szemlélet összeegyeztetése érdekében kulcsfontosságú, hogy a kutatási eredmény létrejöttét követően azonnal megvizsgálják az eredmény termékké való fejlesztésének a lehetőségét, valamint azokat a körülményeket és feltételeket, amelyek megléte a termékfejlesztési folyamatban elengedhetetlen. E szemléletben készültek az MTA saját szellemitulajdon-kezelési irányelvei, amelyek zsinórmértékül szolgálnak az egyes kutatóközpontok (kutatóintézetek) 6 hónapon belül kidolgozandó saját szellemitulajdon-kezelési szabályzatainak.
Több országban végzett körültekintő kutatások alapján megállapították, hogy a technológiatranszferben való részvétel és az alapkutatás között nincs elvi ellentmondás: a nyílt hozzáférés (Open Access) és az oltalmazott szellemi tulajdon paradigmája egymás mellett is élhet. A szabadalmaztatás legfeljebb csak késlelteti a tudományos publikációt, de hosszú távon (a szabadalmaztatást követően) pozitív korrelációt mutat az alapkutatási teljesítménnyel. A spin-off cégekre fordított kutatási idő azonban a tapasztalatok szerint soha nem térül meg.
