A kormány hozzájárult az Országos Közgyűjtemények Szövetségének létrehozásához
A kormány mai ülésén döntött arról, hogy hozzájárulását adja az Országos Közgyűjtemények Szövetségének létrehozásához. Az új társadalmi szervezete létrehozását a Magyar Országos Levéltár és az Országos Széchenyi Könyvtár kezdeményezte a közgyűjtemények sajátos szakmai érdekeinek képviseletére. A szervezet segítséget nyújthat az intézményeknek a gazdasági, üzleti élet szereplőivel való kapcsolatok kialakításában, és a tőlük származó támogatások felhasználásának koordinációjában.
Az államháztartási törvény alapján a kormány engedélye szükséges ahhoz, hogy a központi költségvetési szervek társadalmi szervezetet hozzanak létre, ezért a kabinet döntésére volt szükség ahhoz, hogy az Országos Közgyűjtemények Szövetsége létrejöjjön. Támogatva a kezdeményezést, a kormány hozzájárulását adta a szervezet létrehozásához, amely semmiféle költségvetési kiadással nem jár.
Budapest lehet Európa mezőgazdasági fővárosa
A kormány mai ülésén döntött róla, hogy támogatja az ENSZ egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező szakosított szervezetének, az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) új budapesti központjainak a létrehozását. A FAO korábban határozott arról, hogy a magyar kormány kedvező döntése esetén Rómából Budapestre helyezi át Európai Regionális Hivatalát, valamint a Közös Szolgáltató Központot, ahol a FAO európai, közel-keleti és afrikai adminisztratív feladatait fogják ellátni.
Az FAO döntését a Földművelésügyi Minisztérium kezdeményezése és több éves lobbizása, valamint az 1996 óta Budapesten működő FAO Közép- és Kelet-Európai Alregionális Hivatalának sikeres működése előzte meg. A FAO döntésében Magyarország infrastrukturális, oktatási és szakmai bázisa is szerepet játszott.
Magyarország kedvező nemzetközi megítélését is megerősíti a FAO döntése, hiszen Budapest gyakorlatilag Európa mezőgazdasági fővárosává válhat. A budapesti központok ráadásul álláslehetőséget jelentenek a magyar szakemberek számára, hiszen a Regionális Hivatalban a magyar költségvetés finanszírozásával 12, a Közös Szolgáltató Központban a FAO finanszírozásával 86 magyar munkatársat fognak alkalmazni. A Regionális Hivatal költözésére várhatóan 2007 januárjában, a szolgáltató központ költözésének első fázisára pedig várhatóan 2007 szeptemberében kerül sor.
Szakértői vizsgálóbizottságok létrehozásáról döntött a miniszterelnök
Három vizsgálóbizottság létrehozására adott megbízást a miniszterelnök a kormány mai ülésén: Gyurcsány Ferenc független szakértőktől kér elemzést az energiapiacról, a lakossági banki szolgáltatásokról és a kiskereskedelemi láncok tevékenységéről.
A szakértői vizsgálóbizottságok 2 héten belül alakulhatnak meg, tagjai a kormánytól független szakértők lesznek. A tagok, akiknek személyéről később születik döntés, ezért a tevékenységükért nem kapnak díjazást, és munkájukhoz nem jár infrastruktúra, tehát például titkárság sem. A szakértői vizsgálóbizottságoknak a megalakulásuktól számított 6-10 héten belül kell elkészíteniük jelentésüket, javaslataikat.
Az energiaügyi szakmai vizsgálóbizottságnak elemeznie kell az árszabályozás helyzetét, Magyarország energiafüggőségét és az ellátás biztonságát, valamint az európai uniós gyakorlatot, illetve a versenyhelyzet és a fogyasztóvédelem területét. A fogyasztóvédelem fontos szempont a pénzpiaci szakmai vizsgálóbizottság számára is, amelynek a lakossági banki szolgáltatásokat kell áttekintenie az árképzés, a tényleges versenyhelyzet szempontjából. A kiskereskedelmi láncok esetében a beszállítók helyzetéről és a beszerzési politikáról vár jelentést a kormány a szakmai vizsgálóbizottságtól, amelynek az árképzés gyakorlatáról és természetesen a fogyasztóvédelmi helyzetről is elemzést kell készítenie.
A vizsgálóbizottságok tevékenységük során szabad kezet kapnak, javaslatai teljes mértékben a tagok szakmai meggyőződésén múlik. A kormány csupán azt várja tőlük, hogy a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével javaslatokat tegyenek az említett területeken szükséges kormányzati magatartásra, szükség esetén a jogi szabályozás felülvizsgálatára.
Az intézkedés célja, hogy a kormány, mint a választókat képviselő testület, jogalkotóként és a végrehajtó hatalom gyakorlójaként mindent megtegyen azon problémák megoldásáért, amelyek az embereket például fogyasztóként, beszállítóként, vagy a szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelekként érintik.
Társadalmi vitára bocsátja a kormány a felülvizsgált lisszaboni akcióprogramot
A kormány első olvasatban elfogadta a felülvizsgált nemzeti lisszaboni akcióprogramot, amelyet szeptember 8-án bocsát társadalmi egyeztetésre. A dokumentumot október 13-án nyújtja be az Európai Bizottságnak. Az akcióprogram épít a konvergenciaprogramra, célkitűzései pedig összhangban állnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljaival.
Az Európai Unió állam- és kormányfői 2005. márciusában egyetértettek abban, hogy a növekedést és foglalkoztatást középpontba állító lisszaboni stratégia céljainak megvalósulásához elengedhetetlen a nemzeti elkötelezettség erősítése. Ennek érdekében minden tagállamnak 2005. október 15-ig 3 évre szóló nemzeti akcióprogramot kellett benyújtania az Európai Bizottságnak.
A Bizottság 2006. januárjában adta ki a dokumentum értékelését. Ezt figyelembe véve a kormány, az állam- és kormányfők által 2006. márciusában kijelölt prioritásokat (a kutatás-fejlesztést, az üzleti környezet fejlesztését, a foglalkoztatást és az energiapolitikát), a konvergenciaprogramot és az Új Magyarország Fejlesztési Terv célkitűzéseit szem előtt tartva átdolgozta és szeptember elején társadalmi egyeztetésre bocsátja a felülvizsgált nemzeti akcióprogramot.
Az akcióprogram kiemelt célként kezeli a költségvetési hiány csökkentését és az államreformot; a kutatás?fejlesztést és az innovációt; az üzleti környezet fejlesztését; a környezetfejlesztést; az energiapolitikát; az infrastruktúra-fejlesztést és a versenyelvű szabályozást; az aktív munkaerő-piaci politikák szerepének megerősítését; a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása érdekében nyújtott célzott támogatásokat; az egész életen át tartó tanulás támogatását; valamint az oktatás minőségének, eredményességének és hatékonyságának javítását. Az akcióprogram ismerteti a 2005 októbere óta megtett, valamint a jövőben tervezett legfontosabb intézkedéseket.
A társadalmi vitára bocsátott dokumentumot az elkövetkező hetekben megvitatja a Gazdasági és Szociális Tanács, az Országos Érdekegyeztető Tanács, az öt parlamenti párt szakértői, valamint véleményezik a fontos ágazati partnerek. A végleges változatot a kormány október 11-i ülésén hagyja jóvá és október 13-án nyújtja be az Európai Bizottságnak.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott akcióprogramot letölteni, illetve véleményezni a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján lehet majd.
