Ránc és aknamező
Somogyi Zoltánnal Hajós András dalszerző, humorista beszélgetett tegnap este a Károly körúti Alexandra Könyvesház Irodalmi Kávézójában Ránc az alsónadrágon című 144 oldalas könyve megjelenése kapcsán. Bővebbet az Alexandra Könyvjelző Magazin decemberi számában, Tárcák az aknamezőről címen is olvashatunk.
Somogyi Zoltán 1973. január 3-án született. Focistának készült, de elragadták a harcművészetek. Szociológiát végzett, vállalkozó lett. Polgári életet akar(t) élni, ám nem hagyták békén. Regényt szeretett volna erről írni: összefüggő tárcák lettek belőle. Az Alexandra Kiadó gondozásában most megjelent műve a szerző első kötete. Írásai a XXI. század magyarországi közéletének néhány páratlan pillanatáról, feketelistákról, zsarolt közéleti szereplőkről, mamelukokról, éjszaka titokban szavazó képviselőkről, a hatalomba őrültekről, meg persze jóindulatú bolondokról…
Nagyanyám áldott szerencsével tért vissza Auschwitzból, hogy idehaza megkeresse gyermekét, a Szegeden magányosan kóválygó nagybátyámat. Ezzel a pedigrével akár a szélsőjobboldali-antiszemita Jobbik alelnöke is lehettem volna. Nagyanyám nagypolgári családból származott, a mindent államosító negyvenes, majd az ötvenes években is ?gyönyörű? csehszlovák női táskákkal kereskedett Pécsett.
Ha ezt vesszük, csatlakozhattam volna az egykori kommunista ifjúsági vezető által alapított Demokratikus Koalícióhoz is. Volt a családnak kommunista ága, az, amely az MSZMP-s Pozsgayban és Szűrösben hitt. Ez bőven elég lett volna, hogy az antikommunista, jobboldali Fideszhez álljak. Másodnagynénikém ki nem állhatta a ma már elismert egyházként működő Hit Gyülekezetét ? én meg a nagynénikémet, de ezt sosem árultam el neki ?, így küzdhettem volna a liberális Szabad Demokraták Szövetségének valamely országos politikai tisztségéért.
Szerkesztője voltam a konzervatív-liberális Tamás Gáspár Miklós első, Magyarországon kiadott könyvének (amelynek előszavában, nagy büszkeségemre, ?ifjú barátjának? nevezett), így aztán lett volna később protekcióm ahhoz, hogy a kommunista Zöld Baloldalhoz csatlakozzam. Ez sem így lett.
Inkább a volt szocialista miniszter, Bokros Lajos és a konzervatív Dávid Ibolya által fémjelzett piac- és versenypárti MDF-politikát választottam. A párt korábbi alelnökének első kérdése egy sörözéssel egybekötött ismerkedésen az volt hozzám, a későbbi kampányfőnökhöz, hogy ?milyen vallású is vagyok tulajdonképpen?. Aztán lehallgatták az összes telefonbeszélgetésemet, meggyanúsították ? később, a választások után, természetesen felmentették ? a párt vezetőit.
Mindezek után úgy döntöttem, kiszállok ebből, és inkább írok a XXI. század magyarországi közéletének néhány páratlan pillanatáról, feketelistákról, zsarolt közéleti szereplőkről, mamelukokról, éjszaka titokban szavazó képviselőkről, a hatalomba őrültekről, meg persze jóindulatú bolondokról, olyanokról, mint amilyen magam is voltam valaha ? olvashatjuk a hátsó borítólapon.
