ZETApress

Dr. habil Báger Gusztáv professzor emeritusnak, az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézete volt főigazgatójának, jelenlegi tudományos tanácsadójának adta át november 20-án ünnepélyes keretek között Dr. habil Kovács Árpád egyetemi magántanár, az Állami Számvevőszék elnöke a Hagelmayer István-díjat ? tudtuk meg Szarvas Istvántól.

A 2000-ben alapított díjat évente adományozzák az ellenőrzés érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért, emléket állítva az újjáalakult Állami Számvevőszék első elnökének, a világhírű közgazdásznak, aki az INTOSAI alelnöke, egyetemi professzor, tudományszervező, a Pénzintézeti Kutató intézet létrehozója és Dorog díszpolgára volt. Ezen az eseményen már hagyományosan megjelennek az állami élet vezetői. Az idén is itt volt Dr. habil. Hagelmayer Istvánné egyetemi docens mellett Dr. Szili Katalin, címzetes egyetemi docens, az Országgyűlés elnöke, valamint az alkotmányos szervezetek vezetői, a pénzügyi ellenőrzés szakmai kiválóságai, az ÁSZ felső vezető munkatársai, és a korábbi magyar díjazottak.

Az eddigi díjazottak

Tekintsük át, hogy a legmagasabb ellenőrzési munkáért járó megbecsülést kik mondhatják magukénak napjainkig. Heten az ÁSZ felső vezetői voltak. 2001-ben Sándor István, aki ?90-től 70 éves koráig az ÁSZ Országgyűlés által megválasztott alelnöke volt, 2003-ban Nagy Ákosné, aki az ÁSZ Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóságának volt általános főigazgató-helyettese kapta meg a kitüntetést. 2004-ben Lévai János főtitkárhelyettes, az ÁSZ Szervezetirányítási és Kapcsolattartási Igazgatóságának volt vezetője, 2005-ben Bihary Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója, az Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság vezetője és Lóránt Zoltán, az ÁSZ főigazgatója, az Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság vezetője, 2007-ben pedig Csapodi Pál, az Állami Számvevőszék főtitkára lett díjazott.

Hárman magyar állampolgárok, de nem az ÁSZ-nál dolgoztak. Az első díjazott 2000-ben Szabad György, az első demokratikusan, jogállami úton megválasztott Országgyűlés elnöke, egyetemi tanár, 2002-ben Roóz József, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora, 2006-ban Halász Gejza, az Európai Számvevőszék tagja. Ketten külföldi személyiségek. 2003-ban Franz Fiedler, az INTOSAI főtitkára, illetve, az osztrák Számvevőszék elnöke, 2005-ben Kurt Grüter, a Svájci Szövetségi Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal vezetője.

A 12. díjazott méltatása

Térjünk vissza a díjátadáson elhangzott beszédekre. Dr. Szili Katalin házelnök köszöntőjében többek között elmondta: Hálás vagyok Báger professzornak, Gusztinak ? talán ennyi év ismeretség után mondhatom így ?, hogy éveken keresztül segített eligazodnom a költségvetési számokban. Szeretem verseit, szívesen olvasom őket, nehéz eldönteni, hogy a közgazdaságtudomány, vagy az irodalom területén alkotott nagyobbat.

A következő méltató DS.c Botos Katalin professzor volt, aki az Antall-kormány idején tárca nélküli miniszter volt. Báger professzort több évtizede ismerem, már a rendszerváltozás előttről is ? mondta a volt miniszter. ? A rendszerváltozás után együtt dolgoztunk a Pénzügyminisztériumban. Jó volt vele együtt dolgozni. Báger professzor akármilyen kormány volt, tette a dolgát.

Dr. habil Kovács Árpád köszöntő beszédében többek között elmondta: Báger professzort nemcsak kiváló kollégámnak, nem csupán inspiráló alkotótársamnak tudhatom, de nagyra becsült barátként köszönhetem. Sokat tett azért, hogy a Számvevőszék meg tudjon felelni a változó világ, hazai közélet és a közpénzügyek hozta kihívásoknak. Ezután szólt arról a kötetről, melyet a professzor tisztelői a 70. születésnapjára késztettek és a Globális lendkerék címet viseli.

A kötet címe nemcsak találó, de finom utalás arra, hogy az ünnepelt nemcsak kiváló közgazdász, iskolateremtő tanáregyéniség, de ismert és elismert költő is. Verseskötei irodalmár és laikus olvasói körökben is elismerést váltanak ki, néhány kötete idegen nyelven is kiadásra került ? mondta, majd átadta a díjat, a jelenlévőknek meg egy-egy tiszteletpéldányt.

A polihisztori életút

Báger doktor Budapesten szerzett közgazdászdiplomát, majd 1961-65 között tanársegéd lett. Az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetében dolgozott. 1975 és ?81 között ENSZ tisztviselő, majd az Országos Tervhivatalban, később a Pénzügyminisztériumban főosztályvezetőként tevékenykedik. 2002-től ?08-ig az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézetének főigazgatója, azóta főtanácsadója.

Egyetemi tanár a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Szolnoki Főiskolán. Korábban a Robert Triffin-Szirák Alapítvány elnöke. Legjelentősebb könyvei a Miklós Szabó-Pelsőczi-vel írt Global Monetary and Economic Convergence (1998) és a Bod Péter Ákossal készített Gazdasági Kormányzás (2008). Ez számomra azért is kedves, mert így dedikálta: Szarvas Istvánnak, írói tevékenységének nagyrabecsülésével, régi baráti szeretettel.

Eddig nyolc verseskötet látott napvilágot tollából, sőt egy német és egy francia nyelvű válogatást is a háta mögött tudhat. Első kötete 1996-ban jelent meg Örök párbeszéd címmel. Ezt követte az áttörésnek számító Iker-képek (1998), s nem sokkal később a Vízrajz (1999). A Magánterem (2000) és a Tűnő ajtók (2001) is kiadásra kerültek. Két év múlva az Időtáv mollban (2003), s újabb két év múlva A tükör élére (2005) készült el. Míg leírom felébredek (2008) a tavalyi év termése.