Sólyom az alkotmányozásról
Több hónapos interjúkat akkor sem közlünk, ha közjogi méltósággal készültek ? írtuk április elsején. Nem áprilisi tréfának szántuk, komolyan gondoltuk, most mégis kivételt teszünk. Hónapzáró dolgozatként egy Sólyom Lászlóval készült tavaszi beszélgetést teszünk közkinccsé.
Új alkotmányra nincs kényszerítő szükség ? mondta az ex-államfő az ELTE jogtudományi konferenciáján, amely az új alkotmány parlamenti megszavazása előtt volt. ? Elnök Úr! 1995-ben, amikor a hatéves alkotmánybírósági munkáját befejezte, akkor azt mondta egy interjúban, hogy ebben az országban Nagy Frigyesi álmai vannak. Azt szeretnék, ha minden egyes jogszabály már rögzítve lenne, annak alapján dolgoznának, így nem lenne szükség az Alkotmánybíróságra. Erre Ön azt mondta, hogy ez egy végtelenül helytelen dolog. Ezt kérem, magyarázza meg nekünk! ? kérte tőle Szarvas István.
SL: Ez a felvilágosodás korának volt az illúziója, hogyha mindent aprólékosan szabályoznak, akkor nincs szükség értelmezésre, hanem mindent egy az egyben alkalmazni lehet. Ebből születtek annak idején a XVIII. század végén a monstre törvények, sok ezer paragrafussal. De ezek sem működtek igazán, hiszen az élet az folyik, és a jog is egy élő mechanizmus, ami követi az életet. Éppen ezért értékeltem mindig nagyon sokra az alkotmánybírósági értelmező tevékenységet. Ugyanazt az Alkotmányt, akár száz éven keresztül is életben lehetne tartani a megfelelő értelmezésekkel. Így volt ez Amerikában. Kétszáz éve van alkotmány, és mégsem mondják azt, hogy elavult, mint nálunk húsz év után.
? Ott voltam azon a Századvég könyvbemutatón, ahol az Alkotmány kommentárra kiadvány került bemutatásra, ahol három közjogi méltóság, köztük Ön is részt vett. Ott elnök úr egyértelműen már kifejtette, hogy új Alkotmány létrehozására nincs szükség, hanem esetleg ennek a módosítására. Továbbá abban az esetben, hogyha változtatni akarnak, ez nagyon alapos és hosszútávú előkészítő munka. Gondolom, hogy most is fönntartja ezeket!
SL: Én azt mondtam akkor, és ezt mondtam most is, hogy új Alkotmányra nincsen kényszerítő szükség. Ugyanakkor lehet új Alkotmányt kibocsátani, hiszen ez minden parlamentnek alapvető joga. így megteheti. Ehhez azonban nincsen szükség arra, hogy a hatályos Alkotmányt teljesen negatív színben tüntessék fel, és mintegy annak ellenében alkotmányozzanak. Bizonyos alapelveket fenn kell tartani a mostani Alkotmányból.
? Még egy nagyon érdekes dolog volt, amit Ön elmondott, mégpedig az, hogy a kétharmados törvényeket részenként meg lehet változtatni. No de egy ilyen alkotmány-módosításhoz is több év szükséges, nem?
SL: Az alkotmányozás nagyon pontos szakmai előkészítést követel. Minden kapkodás megbosszulja magát.
? Nagyon szépen köszönöm, Elnök Úr! ? zárta le tudósítónk tavasszal a beszélgetést. Sólyom László Pécsett született 1942-ben. Magyar jogtudós, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. 1989 és 1998 között az AB tagja, 1990 és 1998 között a testület első elnöke, 2005. augusztus 5-e és 2010. augusztus 5-e között köztársaságunk elnöke volt. A személyhez fűződő jogok és az alkotmányos alapjogok neves kutatója. Az USA 1803-ban kiadott említett alkotmányában a következő olvasható: Az alkotmány módosítására tehát úgy kerülhet sor, hogy az eredeti alkotmányszöveg változatlan formában megmarad és ehhez fűznek kiegészítő cikkelyeket.
