ZETApress

hírportál

Visszatelepítettük a hódokat

Tegnap öt hódcsaládot, összesen 14 példányt telepített a WWF Magyarország természetvédelmi szervezete Németországból a Tisza árterébe, Tiszatarján közelében. (A települést a Jób lázadása című filmből ismerhetjük, melyet 1983-ban itt forgattak.) Ezzel lezárul az OBI és a WWF együttműködésében zajló több mint tíz éve tartó hód-visszatelepítési program. A prémes kis rágcsálók az ezer kilométeres utat egy nap alatt tették meg fémketreceikben, így már nagyon vágytak a vízbe.

Az eurázsiai hódról (Castorfiber), Európa legnagyobb testű rágcsálójáról korábban azt hitték, hogy vízi életmódja miatt a halhoz hasonlóvá válik, ezért húsát böjt idején is fogyasztották. Vízálló prémje nagyon kelendő volt, csizmát és kucsmát készítettek belőle. Olyan eredményesen vadászták őket, hogy a XIX. század közepére ki is irtották Magyarországról.

1996-ban Európa egyik legnagyobb ártéri erdőségében, a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó Gemencen indította el az OBI kizárólagos anyagi támogatásával a WWF Magyarország a hód-visszatelepítési programját, melynek célja az volt, hogy Európa legnagyobb testű rágcsálója ismét megtelepedjen Magyarországon. 1996 és 1998 között a holtág-rendszerben 32 hódot bocsátottunk szabadon. 2000-ben és 2002-ben a hajdan kiterjedt lápjairól híres Hanságba került 24, Németországból származó hód. Ezután a Tiszára esett a választás, ahol az elmúlt években minden természetvédelmi oltalom alatt álló folyószakasz sorra került. A WWF eddig összesen 221 egyedet telepített vissza, melyek mind vadon élő és csapdával befogott példányok voltak. Időközben a spontán bevándorlás is megkezdődött a Szigetközben, a Rába mentén, és már Zala megyében is felbukkantak a határ túloldaláról származó hódcsaládok.

A telepítéseket minden alkalommal előzetes élőhely-felmérés előzte meg. A betelepített hódok Németországból érkeztek, de mára megindult az állatok bevándorlása is, és a hódok szaporodásnak indultak hazánkban. A becslések alapján több mint ötszáz példány él ma Magyarország területén, a legtöbb család a Szigetközben és a Hanságban fordul elő. A betelepített és bevándorolt állatokat egyaránt nyomon követjük, élőhelyeiket szakemberek és természetjárók segítségével figyelemmel kísérjük.

A falu óvodájában ? ahol most az őszi szünet miatt nem voltak gyerekek ? Bögre Lajosné polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd a hódmentőknek adta át a szót. Büszkék vagyunk arra, hogy az OBI és a WWF Magyarország ilyen sikeres programot zárhat. A hódok újra megtelepedtek hazánkban, és innentől kezdve mindannyiunk felelőssége, hogy továbbra is a természet szereplői maradjanak ? mondta Dr. Magyar Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.

A program támogatásával egy hozzánk közel álló ügyet karoltunk fel, hiszen vállalatunk társadalmi felelősségvállalási tevékenységén belül kiemelt fontosságot kap a környezettudatos gondolkodás és magatartás. Éppen ezért jövő év elején folytatjuk az ország 17 városában az általános iskolásoknak évek óta sikerrel szervezett hódismereti környezeti órákat is. Fontosnak tartjuk, hogy minél többen ismerjék meg a hódokra különösen jellemző otthonteremtő és otthonfejlesztő gondolkodást is, hiszen mi magunk is ezt valljuk és áruházainkban a vásárlóink is ezzel találkozhatnak ? csatlakozott Reiter László, az OBI ügyvezető igazgatója az előtte szólóhoz.

A hódok vízbe engedése előtt a polgármester asszony és a két igazgató leleplezte az emléktáblát a Holt-Tisza partján. A táblát falécekből álló tetőszerkezet védi a megázástól. Szerintünk a hódfarkú cserép stílszerűbb lett volna! Talán, majd legközelebb gondolnak erre is. Igaz, egyelőre több hód már nem érkezik.

2 hozzászólás

Visszajelzések

  1. ZETApress » Hódolat a környezetvédelemnek
  2. Indul a hódismereti hónap | ZETApress

Szóljon hozzá!