ZETApress

Ma a hatalom egy idegennek, egy Reagannak állít szobrot, aki csak kárt okozott nekünk. De eljön az idő, amikor a Szabadság téren elbontjuk Reagan szobrát, és helyébe annak állítunk szobrot, aki megérdemli: Kádár Jánosnak ? mondta Thürmer Gyula délelőtt a Fiumei úti temetőben.

A Munkáspárt a Nemzeti Sírkertben megemlékezést tartott Kádár János 1989. július 6-i halálának 22. évfordulója alkalmából, ahol az utolsó szónok a pártelnök volt. A másfél órás ünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött, s a koszorúzás előtt az Internacionáléval zárult. Közben többen léptek a mikrofon elé.

Hunyadkürthy György kaposvári színművész a szabadságról és a szeretetről mondott el egy-egy gondolatébresztő, nagyon aktuális verset. A szabadság ne a lopás, ne a népnyúzás, ne a harácsolás szabadsága legyen, s a szeretet se a pénz és a hatalom szeretetét jelentse! ? derült ki szavaiból.

Kanyi Béla egykori kőbányai munkásőrparancsnok Kádár János 1989. július 14-i temetésén volt szolgálatban. A budapesti munkásőrökkel együtt kellett biztosítania a több-százezres tömeg békés búcsúját. Szomorúan állapította meg, hogy az akkori 22 kerületparancsnokból már csak ketten hithű kommunisták, míg a többiek behódoltak a rendszerváltoztatás utáni hatalomnak. Az akkori MSZMP-vezetés sem a munkásmozgalmat védte, hanem reform-kommunistaként lepaktált a tőkés renddel, saját boldogulása érdekében vagyonátmentésen fáradozott. Létrehozta az MSZP-t, mely az elmúlt 21 év három ciklusbeli kormányzása idején csak hibát hibára halmozott.

Kovács István, a Munkáspárt alelnöke sorkatonaként volt jelen 1989-ben Kádár sírba tételén a Mező Imre úti temetőben, sőt már június 16-án is Nagy Imre újratemetésén is. Látta, amint parancsnokai rettegnek a jövőtől, de a rendszert nem tudták megvédeni. Leszerelése után ő is vállalkozó lett, autószerelőként akart boldogulni. Sajnos a multikkal nem tudta felvenni a versenyt, s amíg a külföldieket adómentésséggel támogatták, őt alaposan megadóztatták. Tönkrement, lakáshitelét nem tudja törleszteni, s néhány hete végrehajtó is járt érdi otthonában. Szerencsére családi házuk árverését egyelőre elhalasztották.

Az egykori sorkatona után egy akkori honvédtiszt lépett a mikrofonhoz. Veress Péter ? a Munkáspárt Fejér megyei elnöke ? arról beszélt, hogy nincs nemzeti hadseregünk, aki megvédené az országot, zsoldosaink csak az idegen érdekekért harcolnak. Amíg a Kádár-rendszerben nem kellett átlépnünk a határt, addig katonáink 1990. óta Jugoszláviába, Irakba és Afganisztánba mennek meghalni. Határainkat sem tudjuk megvédeni. Bármelyik utcasarkon ránk támadhat a CIA, vagy a NATO pribékje.

A munkáspárti koszorúk elhelyezése után a vörös inges és vörös sálas megemlékezők a Munkásmozgalmi Panteonba vitték a vörös virágokat. A hangszórókból munkásmozgalmi dalok szóltak, visszaidézték ifjúságunkat. A temető címe rég megváltozott, az utca sem az 1956. október 30-án hősi halált halt Mező Imre budapesti párttitkár nevét viseli. Igaz, az új címre, a Fiumei útra sem panaszkodhatnak Kádár János tisztelői. Mint köztudott, az 1956-ot követő korszak névadója 1912. május 26-án Fiumében született.