A Nemzeti Iskola-felújítási Program
Ötszörös túljelentkezés, csaknem ötszáz helyszínen meginduló felújítások, fejlesztések országszerte. Ez jellemzi az elmúlt ötven év legnagyobb közoktatás-fejlesztési programját. Az Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) részeként megvalósuló Nemzeti Iskola-elújítási Program pályázatairól döntött a kormány ? tudtuk meg szóvivői tájékoztatójukon.
A 2008-ban már megkezdett, eddig közép-magyarországi, illetve hátrányos helyzetű iskolákat érintő közoktatás-fejlesztési döntéssorozat részeként újabb, összesen 253 kedvezményezett mintegy 500 fejlesztési helyszínt érintő pályázatáról született most döntés. A nagyszámú és jó minőségű pályázat támogathatósága érdekében a kormány úgy döntött, hogy a regionális fejlesztési tanácsok (rft) kérésének megfelelően lehetővé teszi a 2007-13 közötti keret egy részének korábbi megnyitását, hogy az rft-k még az idén, további legalább félszáz közoktatás-fejlesztési projekt támogatásáról dönthessenek.
A minden korábbinál szigorúbban ellenőrzött, határozott fejlesztéspolitikai vízióval rendelkező pályázat célja, hogy Magyarországon modern és színvonalas közoktatási rendszer alakuljon ki, amely segíti a hátrányos helyzetű térségekben élő gyermekek életesélyeinek javulását, a társadalmi integráció megvalósítását és a fenntartható közoktatási intézményrendszer kialakítását.
A kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül, a Nemzeti Iskolafelújítási Program részeként döntött az elmúlt ötven év legnagyobb iskola- és óvodafelújítási programjáról. A mostani pályázati szakaszban összesen 1410 pályázatot nyújtottak be, amelyekből az érvénytelen pályázatok beazonosítása után összesen 1109 pályázat szakmai értékelését végezte el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), együttműködve az illetékes közreműködő szervezeteivel.
A pályázati anyagokról összességében elmondható, hogy az érvényes pályázatok több mint 80 százaléka oktatásszakmai szempontból is megfelelő volt (tehát az értékelésben több mint 60 pontot szerzett). A szakmailag magas színvonalú pályázatok nagy száma és az összességében több mint ötszörös pályázati túljelentkezés miatt a kormány a 2007?2013-as fejlesztési időszakon belüli átcsoportosítások révén negyven százalékkal megemelte a pályázati keretösszeget, különben most csak az érvényes pályázatok 17 százalékát lehetne kielégíteni az eredeti, 58,89 milliárd forintos keretből. Mindez pedig az alacsonyabb keretösszegen felüli pályázók számára komoly szakmai és időbeli veszteséget jelentene.
A megemelt keretnek köszönhetően most összesen 253 kedvezményezett juthat fejlesztési forráshoz, ami összesen közel 500 képzési hely felújítását jelentheti majd országszerte. Ezek összesen több mint 80 milliárd forint támogatásban részesülhetnek. (A kedvezményezettek és a képzési helyek száma közötti különbség abból következik, hogy bizonyos önkormányzatok vagy önkormányzati társulások sokszor több települést érintően, több tagintézménnyel rendelkező, képzést több helyütt folytató intézmények felújításával pályáztak.) Ez a mintegy 500 fejlesztési helyszín azonban félezernél is több magyarországi település közoktatását érinti, mivel a pályázat egyik alapfeltétele volt, hogy a felújítások után hatékonyan működő, az adott térségben megfelelően integrált képzés valósuljon meg.
A regionális fejlesztési tanácsok ? kérésükre ? lehetőséget kapnak arra, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv közoktatásfejlesztési célokat szolgáló hétéves keretének előrehozott megnyitásával további, legalább félszáz iskolafelújítási projektről döntsenek még az idén.
Reagálás Ágh Péter sajtótájékoztatójára
Az Orbán-kormány kancelláriája, azaz egyetlen intézménye egy év alatt több mint dupláját fordította kommunikációra annak, amit 2002 óta éves átlagban az összes minisztérium lakossági tájékoztatásra fordított. Csak a Fidesz emlékezetkiesése magyarázhatja, hogy az ellenzéki párt mégis sokallja a lakossági tájékoztatásra szánt forrásokat, miközben az alig több mint két évig működő Országimázs Központ csaknem 13 milliárd forintot költött az Orbán-kormány népszerűsítésére.
A kormánynak kötelezettsége és felelőssége a pontos és korrekt tájékoztatás, az embereknek pedig jogos elvárása, hogy megismerhessék azokat az intézkedéseket, amelyek mindennapi életüket érintik. Mindezzel a Fidesznek is tisztában kell lennie, hiszen az alig több mint két évig működő Országimázs Központ csaknem 13 milliárd forintot költött az Orbán-kormány népszerűsítésére, 2001-ben pedig, azaz egyetlen év alatt csak a kancellária közel 7 milliárd forintot fordított kormányzati kommunikációra az állami ünnepségek szervezésével együtt. 2002 óta az összes minisztérium ennek kevesebb mint felét, éves szinten átlagosan mintegy 3 milliárd forintot fordított a lakosság tájékoztatására.
A Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány minden korábbinál nagyobb átláthatóságot teremtett a közpénzek felhasználása terén, hiszen az ún. Üvegzseb-törvény előírásainak megfelelően minden ötmillió forint érték feletti szerződés legfontosabb adatai megtekinthetőek a minisztériumok honlapján. Természetesen a Fidesz képviselői az eddig gyakorlatnak megfelelően most is szabadon betekinthetnek a Kommunikációért Felelős Szakállamtitkárságon a megismerni kívánt szerződésekbe. Ehhez nem kell mást tenniük, mint időpontot egyeztetni a Kormányszóvivői Irodával.
A szóvivő válasza Cser-Palkovics Andrásnak
A Fidesz helyettes szóvivőjének kérdései nem tekinthetők másnak, mint a Fidesz negatív kampánya újabb megnyilvánulásának, hiszen ahogy Ágh Péter mai sajtótájékoztatójával kapcsolatban is jeleztük: a Fidesz képviselői a lakossági tájékoztatással kapcsolatos valamennyi információhoz hozzájuthatnak.
A Népszabadság szerdai számában megjelenő cikk az elmúlt időszak szakpolitikai egyeztetései és tematikus frakcióülései alapján foglalja össze a kormány, a parlament és az ország előtt álló legfontosabb dilemmákat és feladatokat valamint alapjául szolgál a következő időszak társadalmi és szakmai vitáihoz. A melléklet összesen négy és félmillió forintba kerül, amit fele-fele arányban a kormány és az MSZP áll, hiszen az írást Gyurcsány Ferenc egyszerre jegyzi pártelnöki és miniszterelnöki minőségében ? tudatta a Kormányszóvivői Iroda.
