Ne csak február másodikán emlékezzünk!
Február másodika a Vizes Élőhelyek Világnapja. 1971-ben ezen a napon írták alá Ramsarban a vizes élőhelyek megóvásáról szóló megállapodást. A WWF Magyarország azért küzd, hogy a vizes élőhelyek megmentésével ne csupán a természeti értékek, de a mindenki számára létfontosságú ivóvízbázisok is megmaradjanak.
A Ramsari Bizottság idén arra hívja fel a figyelmet, hogy bolygónk vizes élőhelyei nem kizárólag a gazdag élővilág létét szolgálják. Számtalan olyan ország van a Földön, ahol ezek a területek szoros összefüggésben vannak a mindenki számára létfontosságú ivóvízbázisokkal. A vizes élőhelyek szennyezése és eltűnése nem csak a lakosság ivóvízellátását veszélyeztetheti, hanem az itt élő halak állapota az ezeket fogyasztó emberek egészségét is befolyásolja.
A WWF hosszú évek óta dolgozik a vizes élőhelyek megmentésén. Közülük két ramsari terület, a Duna menti Gemenc és Béda-Karapancsa, kiemelten fontos számunkra. Gemenc Közép-Kelet-Európa egyik utolsó és legnagyobb összefüggő ártéri erdejének ad otthont. A halban gazdag holtágak bőséges táplálékkal látják el a madárvilágot, melynek fontos képviselői például a gémfélék és a fekete gólyák. A Béda-Karapancsa tájegység különlegességei a ma is működő fokok és a száz évnél idősebb ligeterdők, ahol számtalan denevérfaj és több pár réti sas él.
Ezeket a ramsari területeket és a Duna menti ivóvízbázisokat is veszélyeztetik azok a tervek, melyek a Duna medrének átalakítására koncentrálnak. A beavatkozások célja, hogy teherszállítási célú hajózás biztosítására közlekedési útvonalat alakítsanak ki a folyó hazai szakaszain ? még ott is, ahol a Duna medre erre alapvetően nem alkalmas.
Mi nem csak február másodikán figyelünk a vizes élőhelyekre. Szerintünk a Duna medrébe csak úgy lehet beavatkozni, hogy az a folyó és a tőle függő vizes élőhelyek jó állapotát biztosítsa. A dunai hajózás feltételei a navigációs- és vízállás-előrejelző rendszerek fejlesztésével, a kikötői és logisztikai infrastruktúra megújításával és új, modern hajóflotta kialakításával is javíthatóak. Ezek pedig nem igénylik a meder drasztikus átalakítását. Először átfogó, alapos vizsgálat szükséges, amely az összes lehetséges fejlesztési változatot tartalmazza, majd az eredmények függvényében kell kiválasztani a környezeti és társadalmi szempontból legmegfelelőbbet! ? mondja Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója.
Történelmi visszatekintés
1971-ben írták alá az iráni Ramsar városában a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelméről szóló megállapodást. A Földön a ramsari területek nagysága Magyarország területének több mint tizenötszöröse. Hazánkban több mint 200 ezer hektárt tartanak számon ramsari területként. A nemzetközi megállapodás ? melyhez Magyarország is csatlakozott 1979-ben ? külön kiemeli a vízi életmódhoz alkalmazkodó madarak védelmének szerepét, hiszen számukra a madárvonulási és a költési időszakban ezek a területek egyaránt létfontosságúak.
