Kádár bűnös, nyomozás nincs
Kádár János bűnös Nagy Imre 1956 novemberében történt Romániába internálásában ? állapította meg az ORFK egy határozatában, amelyet a Deport-56 nevű civil szervezet kapott meg. A rendőrség érvelése szerint Nagy Imre, munkatársai és családtagjaik 1956-os forradalom után Romániába történt internálása alkalmas a személyi szabadság megsértése bűntettének megállapítására, olvasható a Népszabadság 2004. június 17-i számában.
Az ORFK tettesként az akkori szovjet vezetőket, bűnsegédként pedig Kádár János akkori miniszterelnököt és Münnich Ferenc akkori belügyminisztert jelölte meg. A határozat megállapítja azt is, hogy a személyes szabadságnak a genfi jog hatálya alá tartozó megsértése 1956. november 22-én kezdődött, amikor Nagy Imrét és a jugoszláv követségről vele együtt távozókat a szovjetek őrizetbe vették, és 1957. április 14-én ért véget, amikor a magyar hatóságok vették át a csoport őrizetét a romániai Snagovban. Ezt követően Nagy Imréék már nem tartoztak a genfi egyezmény hatálya alá, mivel a megszálló idegen hatalom hatalma alól kikerültek ? áll az ORFK határozatának indoklásában. A rendőrség arra való tekintettel, hogy az elkövetők ? a szovjet és a tettestársként feltüntetett magyar vezetők ? már elhunytak, megszüntette a nyomozást.
A határozat ellen a Deport-56 panasszal fordul az ügyészséghez. Borbély Zoltán, az ügyészség szóvivője elmondta: eddig nem érkezett meg hozzájuk a panasz; ha megkapják, kivizsgálják, tette hozzá. Mivel azóta sem történt semmi, Róth Miklós ügyvéd Szerdahelyi Szabolccsal együtt megírta a Kádár bűnös című könyvét, melyhez a címet a Népszabadságtól kölcsönözte.
A mű sajtóbemutatója ma délelőtt volt az MVSZ ? Magyarok Háza Csontváry termében. A negyedik fejezet az elvetélt Sortűz-törvénnyel foglalkozik. Mint Róth ügyvéd úr kérdésemre elmondta, ebben az 1993-as törvényben egy időzített bomba volt. Már a kihirdetéskor köztudott volt, hogy alkotmányellenes, mégis egyhangúlag megszavazta az MDF?FKGP?KDMP kormányoldal és az SZDSZ?MSZP?FIDESZ ellenzék. Két évig eszerint folytak a sortűzperek, első fokon megszülettek az ítéletek, s csak a másodfokú bíróság kért alkotmánybírósági állásfoglalást. Az ÁB a törvényt rögvest megsemmisítette, így a vádlottakat sem lehetett jogerősen elítélni.
Kik lőttek a Kossuth téren ?56-ban?
A sajtótájékoztató vendége volt Kéri Edit is, aki ?56-os történelmünk leghomályosabb, legjobban eltitkolt epizódját, az október 25-ei Kossuth téri sortüzet, a ?véres csütörtököt? vette górcső alá, és kutatta éveken át. Egy cikkéből éveken át tartó ?partizán-pere? is lett. Lassan mégis előjöttek adatok az igazi történésekről, a tűzparancsról, annak irányítóiról és az elkövetőkről: ÁVH-s kormányőrökről, karhatalmistákról, veterán partizánokról és 53-ban kiszuperált ÁVH-sokról.
A bírósági perirat melléklete egy 81 névből álló lista azokról a partizánokról, antifasisztákról és volt ÁVH-sokról, akiket Földes László, a Katonai Bizottság lelkes tagja, 25-én reggel felfegyverzett a HM épületében. Apró Antal, a Katonai Bizottság elnöke 25-én reggel tejhatalmat kapott a párt vezetőségétől az összes katonai akcióra. 11 órakor a sortűzre ő adta a parancsot. Körös-körül 5 tetőről lőttek. Kéri Edit szerint több, mint ezer halott borította a másfél órán át tartott sortűz után a teret. Körömi Teréz gyűjtését is tartalmazza a könyv, 234 ott meghalt áldozat nevével.
Kéri Edit nyugdíjas, diplomás színésznő, aki ?56-ban Győrben játszott, s ott ítélték el 10 hónapra izgatásért. Utána a pályája kettétört. A rendszerváltás óta amatőr történelemkutató. Megjelent könyvei: Petőfi Szibériában? Ki volt Görgey? I?II. kötet; Mikor tanult meg Széchenyi magyarul? A Kossuth téri sortüzet évekig kutatta. Egy cikkéért egy partizán beperelte (Kik lőttek az FM tetejéről?) ? de a per folyamán nagyon sok adat, nevek előkerültek ? mellyel a tetőkről tüzelő ? eddig eltitkolt ? személyek kerülnek reflektorfénybe kutatásai nyomán. Könyvében erről olvashatunk.
Körömi Teréz nyugdíjas pedagógus, aki 1956-ban Kiskörén a Forradalmi Bizottság tagja volt. ?57-ben a pufajkások megverték, mert nem írta alá ? az Egerből jövő ügyésznek sem ? hogy a ?felakasztandók listáját? készítette ?, mely nem volt igaz. Budapestre menekült, majd külföldre ment. Évek múlva jött haza és sikerült állást kapnia. 1990 óta politizál, és lexikon-szerűen gyűjti a forradalom adatait. 234 Kossuth téri halott nevét gyűjtötte össze temetőkben, hozzátartozóktól, megjelent publikációkból. A Kik lőttek a Kossuth téren ?56-ban? ? könyv ezt a listát is tartalmazza. Ennek is, meg a Kádár-könyvnek is a Magyarok Világszövetsége a kiadója.
