ZETApress

Hajnali 3 órakor 2 óra kell visszahúznunk a kismutatót. Azt az egy órát nyerjük így vissza, amit március utolsó vasárnapján elveszítettünk. Akkor álltunk át a nyári időszámításra, most pedig visszaállunk a csillagászatira, a télire.

A nyári időszámítás bevezetésére már 1956-ban is volt kísérlet, de akkor lekerült a napirendről. Tartós használatba 1980-ban került. Azóta is március utolsó vasárnapján hajnali 2-kor húzzuk előre, 3 órára a kismutatót, míg a visszaállítás akkor még szeptember utolsó vasárnapján volt.

1990 márciusában épp az országgyűlési választások első fordulójára esett az óraállítás. Már akkor is a szavazatszámláló bizottságban dolgoztam, s a szavazóhelyiség bezárása után félórával dörömbölt valaki az ajtón. Miért zártak be ilyen korán, hiszen még egy félóra hátra van? ? kérdezte felháborodottan. Szegénykém elfelejtette előrehúzni az óráját, mi viszont a törvények értelmében nem engedhettük időn túl szavazni.

Az őszi visszaállítás 1996-ban változott szeptemberről októberre. Még nem voltunk akkor uniótagok, mégis hozzájuk igazítottuk mutatóinkat. A nemzetközi utasforgalomban nem is lehetne ez másként. Az Amerikai Egyesült Államokban azt tervezik, hogy további két héttel november elejére csúsztatják el a visszaállítást.

S miért a téli idő a csillagászati? Mert az jelzi a Naphoz való helyzetünket. Amikor pont felettünk van, tehát delel, akkor van déli 12 óra. A nyári időszámítás idején ez a delelés értelemszerűen délután 1 órára esik.

Az időzónák miatt ez a delelés persze nyáron sem mindenütt pont délre esik. A 360 hosszúsági fokot 24 részre osztották, így egy-egy időzóna 15 fokos. A greenwich-i 0 hosszúsági körtől jobbra-balra hét és fél fokig tart az alapidőzóna, s attól jobbra-balra 15 fokonként van keletre egy órával több, nyugatra eggyel kevesebb. A 15-tel osztható fokok felett delel pontban 12-kor, illetve nyáridőben 13-kor a Nap, míg az időzóna többi részén ettől keletre előbb, nyugatra viszont utóbb. Mivel fővárosunk a 19-ik hosszúsági fokon van, így felettünk 11/45-kor, nyáron 12/45-kor delel a Nap.

Verne Gyula: Nyolcvan nap alatt a Föld körül című regényében az utazók Londonból kelet felé haladva kerülték meg bolygónkat. Ahogy átlépték az időzónákat, óráikat mindig egy-egy órával kellett előreállítani. A nyolcvan napos utat így tulajdonképp 79-szer 24 óra alatt tették meg, de órájuk nyocvan napnyi időt mutatott. Azt sem vették észre, hogy az Indiai-óceánon átlépték a vasárnap-hétfő vonalat, melytől keletre még egy nappal kevesebbet mutatott a naptár, mint amit addig a nyugati oldalon.

Amerikián átutazva is bőven lett volna idejük a naptárra figyelni, de csak saját óráikat nézték. Ezért gondolták hazaérve is a 79-ik napon, hogy már túllépték a nyolcvanat. A regény szempontjából persze úgy volt az érdekes, hogy tévedésükre csak másnap, a londoni újságok címlapján lévő dátumról jöjjenek rá, de még így is maradt elég ideje a főhősnek arra, hogy a déli harangszóra a terembe lépve megnyerje a fogadást.