ZETApress

Bolyai Jánostól nem csupán tételeket, tényeket, hanem nézőpontot, világképet, gondolkodást tanulhat az utókor ? hangzott el annak a tudományos konferenciának a megnyitóján, amelyet mától szeptember 4-ig Budapesten és Marosvásárhelyen rendeznek.

A nagyközönségnek is szóló eseménysorozat keretében a résztvevők előadásokon, koncerteken és zarándoklaton idézik fel a 150 éve elhunyt matematikus munkásságát és szellemiségét. ? Minden tudományos törekvésben az igazság szeretetét, megtalálásának és megtartásának küzdelmét éljük át ? fogalmazott a Magyar Tudományos Akadémián kezdődött konferenciát köszöntő előadásában az MTA elnöke.

Pálinkás József a Bolyai János alakját és életművét méltató beszédben arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar tudomány géniuszainak emlékét nem elég őrizni: az őrzést élettel és szellemmel kell táplálni. Nem elég méltatni: a méltatást a megértés és kutatás lankadatlan ereje kell, hogy fűtse, és nem elég megidézni: a megidézést élénken kell tartania a kíváncsiságnak.

Az Akadémia elnöke utalt arra, hogy Bolyai Jánost saját eszméinek nagysága sodorta távol tulajdon korától és társadalmától, ugyanakkor ez teremtette meg számára a gondolataival való találkozás és megismerés kortól független, tiszta örömét is. A nagy matematikus megtapasztalta, hogyan kínozhatja a tudományos élet némasággal a legkiválóbbakat, és megérezhette, hogy miként válhat kívülállóvá az, aki nem a fennálló rendszerrel, hanem a jövővel küzd.

Pálinkás József kitért a tudomány és a társadalom kapcsolatának nehézségeire. is. Mint mondta, sokszor lehet hallani arról, hogy miként kellene még társadalomérzékenyebbé, még hétköznapibbá tenni a tudományt, ?lefordítani?, érthetőbbé tenni a nehéznek tűnő gondolatokat. ? Közben tudjuk, hogy csak az a gondolat hagy mély nyomot, amelynek súlya van. Amiben küzdés, gyötrődés, meg nem értettség harcol kora szokásrendszerével ? fogalmazott az MTA elnöke, aki szerint a legnagyobb erejű felismerések és megvilágosodások csak egészen magasból érkezhetnek. A lángész megfejthetetlen magasából.

Az MTA elnöke hangsúlyozta, hogy Bolyai példája tanulságul szolgál az utókor számára is. Nem elég a szikra, abból lángot csak erővel és következetességgel lehet éleszteni. A lángész pedig nem ?érvényesül?, hanem elég abban a tűzben, ami a tudás örömét, és az igazság kutatását táplálja. – Van nagyság, ami feszélyez, és van szellem, amely mindezt feloldja. E kettő együttállása új dimenzió, más látásmód, egyedülálló érték ? fogalmazott Pálinkás József, aki szerint ezeket ünnepelhetjük Bolyai Jánosban, vele és általa pedig a mindenkori magyar tudomány reménységét.

Kevés olyan nagy ember élt a világon, akinek alkotása és elismertsége között oly nagy a távolság, mint Bolyainál ? hangsúlyozta köszöntőjében a tudományos konferencia Szervező és Programbizottságának elnöke. Prékopa András, aki egyúttal az eseménysorozat első előadójaként Bolyai János életéről és munkásságáról beszélt, példaként említette, hogy egy, az akkori magyar matematikai eredményeket összefoglaló cikkben még a Bolyai neve sem szerepelt, pedig a kolozsvári születésű tudós olyan problémát oldott meg, amellyel a legkiválóbb matematikusok eredménytelenül próbálkoztak, több mint kétezer éven át.

A híres euklideszi párhuzamossági posztulátum bizonyításával Bolyai János a problémát más megvilágításba helyezte, megalkotta az abszolút geometriát, mely független e posztulátumtól. Megmutatta, hogy Euklidesz tételének bizonyítása nem lehetséges, és ha feltételezzük, hogy a síkban létezik adott egyeneshez adott ponton át egynél több párhuzamos, akkor az euklideszivel egyenrangú geometriát kapunk, amelyet ma hiperbolikus geometriának nevezünk ? összegezte Prékopa András Bolyai korszakalkotó felfedezésének lényegét.

Az akadémikus szerint a 150. évvel ezelőtt elhunyt tudóssal szemben a ma élőknek adósságuk van. Bolyaival kapcsolatban ugyan történtek már korábban is komoly lépések eddig a mulasztások jóvátételére, most van azonban az első olyan kerek évforduló, amikor mindez kellő nyomatékot kaphat.

Éljünk a mostani alkalommal, emlékezzünk Bolyaira, a sokat szenvedett tudósra és emberre, tisztelegjünk nagysága előtt előadásainkkal és a rendezvényeken való részvétellel ? hangoztatta a konferencia szervezőbizottságának elnöke. Prékopa András ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az egész héten át tartó, a budapesti helyszín után Marosvásárhelyen folytatódó, az MTA támogatásával, a veszprémi Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humántudományok Kara szervezésében rendezett eseménysorozat nem csak a Bolyaiak életével és matematikájával, valamint geometriájával foglalkozik. A résztvevők alkalmazott tudományokkal, például modern számítógépes problémamegoldással és pénzügyi matematikával kapcsolatos előadásokat hallgathatnak meg.

Prékopa András a konferencia megnyitójának végén a Széchenyi Kinga képzőművész által 2002-ben alkotott Bolyai-érmet nyújtotta át a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara dékánjának. Mint azt az akadémikus hangsúlyozta, Friedler Ferenc nagy szerepet vállalt az eseménysorozat megszervezésében.

A rendezvénysorozat az első három budapesti nap után Marosvásárhelyen folytatódik. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humántudományok Karán a tudományos ismeretterjesztés mellett nagy szerepet kap a kulturális hagyományápolás. A Bolyai-kultusz kialakulásáról vagy a marosvásárhelyi Református Kollégiumról szóló előadások mellett Bolyai János kedvenc zeneműveit, például Niccolo Paganini D-dúr hegedűversenyét élvezhetik a hallgatók Arthur Kaganovskiy előadásában az erdélyi város kultúrpalotájában rendezett koncerten.

Az eseménysorozatot zarándoklat zárja. A szeptember 4-i programon Bolyai-kutatók kalauzolásával kereshetik fel a résztvevők a marosvásárhelyi Bolyai emlékhelyeket, egyebek mellett a Bolyai Múzeumot, amelynek könyvtárában mintegy 13 ezer oldalnyi kéziratot őriznek a neves matematikustól. További információk idekattintva olvashatók.