A TIM nyert az NBH ellen
A TIM pert nyert az Alkotmányvédelmi Hivatal (NBH) ellen. A Fővárosi Bíróság mai ítéletében kötelezte a volt Nemzetbiztonsági Hivatalt, hogy 15 napon belül hozzá nyilvánosságra azoknak a cégeknek a listáját, akik részt vehetnek a nemzetbiztonsággal kapcsolatos, közbeszerzési törvény hatálya alól kivont beszerzésekben.
A közpénzek felhasználásának átláthatóságát szabályozó és a verseny tisztaságát biztosító közbeszerzési törvény hatálya alóli kivételt jelent a nemzetbiztonsággal kapcsolatos beszerzések esete, melyet a 143/2004 (IV. 29.) Korm. rendelet szabályoz. Ezekben a beszerzésekben csak azok a cégek vehetnek részt, amelyek szerepelnek az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat jegyzékében. A jegyzékbe való bekerülésről ? a haditechnikai eszközök beszerzésén kívül ? az Alkotmányvédelmi Hivatal dönt.
A Transparency International Magyarország (TIM) az NBH-nak küldött adatigénylésében azt kérte közölni, hogy mely cégek szerepelnek a jegyzékben, azonban a hivatal ezt megtagadta. A TIM ezért a Fővárosi Bírósághoz fordult, hogy soron kívüli eljárásban kötelezze az NBH-t a jegyzék tartalmának, mint közérdekű adatnak a közlésére.
A Fővárosi Bíróság mai nem jogerős ítéletében kötelezte az Alkotmányvédelmi Hivatalt, hogy a kért jegyzéket 15 napon belül adja ki a felperes részére és a perköltségeket fizesse meg. Az ítélet indoklásában a Bíróság két kérdéskört vizsgált. Elsődlegesen, hogy közérdekű adatról van-e szó, másodlagosan pedig, hogy milyen következtetéseket lehet majd levonni a nyilvánosságra hozott jegyzék alapján.
A bíróság kétséget kizáróan megállapította, hogy közérdekű adatról van szó, miután a jegyzék alapján kiválasztott cég által nyújtott szolgáltatást közpénzekből fedezik, így ezek felhasználásának módjáról való tájékozódás közérdekűnek minősül. A Bíróság ezentúl úgy ítélte meg, hogy nem lehet nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva nem lehet megtagadni a jegyzék nyilvánosságra hozatalát. Az ítélet indoklása szerint a jegyzékből csak a cég neve, tevékenységi köre derül ki, valamint az a tény, hogy a cég nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot. Ezt különösen fontos kihangsúlyozni, miután a Hivatal főigazgatója nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva tagadta meg a kért jegyzék közlését.
