ZETApress

Vadászgépekre vártunk ? 1

Újabb vadászrepülőgéppel bővült a Gripen-család. A minap a levegőbe emelkedett a JAS 39B-nek keresztelt kétüléses, sorozatgyártású vadászgép. Az Arne Lindholm és Ola Rignoll pilóták által végzett 56 perces próbarepülésen minden a tervek szerint zajlott, írtam a nyíregyházi Új Kelet napilapban 1997. februárjában. Akkor még négy gyártó is versengett, hogy nyerjen a később kiírásra kerülő repülőgép tenderen. A napokban derült ki, hogy állítólag a svédek több országban kenőpénzt fizettek, így most felelevenítjük a tíz évvel ezelőtti történéseket.

S hogy miért érdekelt minket a svéd haditechnika újabb vívmánya? Mert lehet, hogy pár éven belül, ha nem is hasonló, de az egyszemélyes JAS 39-ek fogják hasítani magyar pilóták irányításával légterünket, gondoltuk akkor. A Magyar Honvédség tervei közt ugyanis ez is az egyik számba jöhető géptípus az F16 és a Mirage mellett. Igaz, a ?96-os évre tervezett tenderkiírás anyagi okokból egy évet késett, de szinte biztos volt, hogy a három említett géptípus valamelyike lesz a nyerő. Addig viszont a repülőgépgyártók, érthető okokból lobbiznak. Jelen sorok írója a SAAB cég kecskeméti bemutatóját tekintette meg ?96. augusztusában.

Már a szervezésnél látszott, hogy a HM és az MH még a látszatát is kerülni igyekezett az elkötelezettségnek, így a bemutató megszervezését külső cégre, a Public Press ? Ferenczy Europressre bízta. Igaz, ők sem teljesen civilek, hiszen a cégtulajdonos a honvédség baráti körének elnöke. Két JAS 39-et vártunk a jelzett időre Svédországból a kecskeméti betonra, de a gépek a Nyugat-Európa felett dúló vihar miatt nem mertek útnak indulni. Többen nem értettük, mi lenne ilyenkor éles helyzetben, de vendéglátóink megnyugtattak. Olyankor felszállnának, most viszont minek kockáztatni. Másnap úgyis Kecskemétre látogat a NATO egyik magas rangú légügyi szakértője, s a svéd pilóták így előtte is parádézhatnak. Másnapra már nem is volt semmi gond, így a kecskeméti légi bemutató rendben lezajlott.

A JAS 39 Gripen kifejlesztése még 1987-ben megkezdődött. Hármas feladatra tervezték. Ez a levegő-levegő, a földi támadó, valamint a felderítő üzemmód. Nevét is innen kapta. A JAS a svéd megfelelőkből alkotott mozaikszó. Már a korábbi gépeknél, a Viggeneknél is megvolt ez az elvárás, de az akkori technikai fejlettség nem tette lehetővé a megvalósítást. Csak napjaink technológiái teszik lehetővé a könnyűsúlyú, több funkciójú gépek kifejlesztését. Ezek legnagyobb előnye a rugalmasság, s az a lehetőség, hogy megfelelő erőfölényt biztosítson az adott területek valamelyikén. Az ellene fellépő agresszor sosem lehet biztos abban, hogy légi bevetésre, csapásmérésre, vagy csak ellenséges felderítésre kell-e számítania. Informatikai bázisuk alapján a gépek teljesen önálló működésre is képesek, vagy egy átfogó levegő-levegő, vagy levegő-föld rendszeren belüli titkos adatátvitellel más kötelékkel való tökéletes együtt működésre.

A gép a fék felengedése után két perccel már tíz kilométeres, három perc alatt 14 kilométeres magasságra képes felemelkedni. Még nagyon lassan ?150 km/órával ? is képes repülni, ezzel szemben csúcssebessége kis magasságon is meghaladja a hangsebességet, míg nagy magasságban majdnem eléri a kétszeres hangsebességet. Ez a két adat megközelítőleg 1400, illetve 2100 kilométer óránként. Vízszintes repülésnél az előbbi értéket hatszáz kilométer/órásról fél perc alatt éri el. A különböző manővereknél a nehézségi gyorsulás kilencszeresét is el kell viselnie, s egy teljes, 360 fokos fordulót sebességének függvényében 12-18 másodperc alatt képes végrehajtani. Leszállópályaként az autóút is megfelelő, s ismételt felszállásához az egy technikus tisztből és őt sorkatonából álló földi kiszolgáló személyzet tízperces munkája is elég. Földi riasztáskor a beépített segédenergia-forrás teszi lerövidíthetővé az előkészítési időt azáltal, hogy nem kell a hajtóművezéshez külső energiaforráshoz csatlakoztatni.

A repülőgép-vezetők és földi kiszolgáló képzése a cég kiképző központjában történik. A kiszolgáló személyzet hat hónapig ismerkedik az új típussal, melynek első, nagyobbik felében a típus megismerésén kívül a gép előkészítését, karbantartását, a beépített ellenőrző és diagnosztikai rendszerek használatát, s a velük való hibabehatárolást és javítást sajátíthatják el. A kiképzés második felében négy-hat hét alatt már bonyolultabb hibabehatárolásra készülnek fel, s olyan hibákat is el kell hárítaniuk, melyek a beépített ellenőrző rendszerekkel már nem tárhatók fel.

A pilóták átképzése ennél lényegesen hosszabb időt, egy évet is igénybe vesz a gyakorlatlanabbaknál, de a gyakorlottaknál sem mindig elég a hat hónap. Közben az egyszerű repülés mellett megtanulják a harci alkalmazást, az alapvető feladatok ? vadász, földi támadó és felderítő ?, valamint a fegyverrendszer alkalmazását. A lehetséges légi helyzetek megoldását nemcsak egyedül, de kötelékben repülve is gyakorolják, s ezáltal alapvető harcászati kiképzést is nyernek.

A légi harc megvívásához, a más-más üzemmódhoz más-más fegyverzeti eszközzel szerelik fel a gépet. Ilyen például a 27 milliméteres beépített gépágyú, a tartókon függesztékként elhelyezett közepes, vagy kis távolságú levegő-levegő rakéta, hajók elleni fedélzeti rakéta, földi ellenséggel szemben kazettás bomba, vagy más levegő-föld fegyverzet. Három külső felfüggesztésű póttartályával a hatótávolság növelhető, míg a külső és belső felderítő rendszerek, és az aktív/passzív elektronikai hadviselési rendszerek szintén a légi harc eredményes megvívását segítik.

Az első Gripen repülőszázad ?97-ben a svéd légierőnél állt hadrendbe. Akkori információnk szerint 26 Gripen vadászgép érkezett a Svéd Légierőhöz, de számukat az ezredfordulóra 140-re tervezték. Ebből eddig 14 kétülésesre ? írásunk elején bemutatottra ? tartottak igényt, de ezek száma is valószínűleg növekedni fog a több mint ötven tesztrepülés tapasztalatai alapján. Ipari háttérként nem árt megemlíteni többek között a hazánkban is ismert Volvót, a Saab-Scania Group-ot, a Ericsont, a General Motors-t, vagy a General Electric-et. Termékeiket a polgári életben is használjuk rendszeresen.