Ónodról a múzeumban
Az 1707. május 31. és június. 21 között az Ónod mellett lezajlott, az erősség után ónodinak nevezett országgyűlés nemcsak a Rákóczi-szabadságharc, hanem hazánk egész történelmét tekintve is jelentős esemény volt. Az országgyűlés táborának helye és az ország sátora valójában a körömi mezőn volt. A 300. évforduló tiszteletére ma egész napos konferencia lesz a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.
Történelmi köztudatunkban az ónodi országgyűlés a Habsburg-ház trónfosztásával kapcsolódik egybe, a diétán e közjogi aktus mellett azonban számos más fontos gazdasági, jelesül az adózást, illetve a hadügyet érintő kérdés is napirendre került. A katonai kérdések között a legfontosabb a X. törvénycikkben elfogadott általános katonai szabályzat a Regulamentum Universale volt. A haderő felállításával, beosztásával, ellátásával és fizetésével foglakozó szervezeti szabályzat, mely hét részben ismertette a hadsereg belső életével, beosztásával és finanszírozásával kapcsolatos teendőket és szabályokat.
Az utolsó fejezet, az Edictum Universalet, vagyis a katonai büntetőtörvénykönyvet tartalmazta. A hadsereg egészére érvényes katonai szabályzatot 1707. őszén a lőcsei Brewer nyomdában kétezer példányban, magyar, latin, német nyelven nyomtatták ki, de tudunk például szlovák nyelvű katonai szabályzatról is. Az ónodi országgyűlésen a hadsereg létszámát 53 lovas- és 27 gyalogezredben határozták meg. Ez mintegy ötven-hatvanezer fős létszámot jelentett, amelyet a kivetett adókból finanszíroztak.
A hadsereg számára kiadott általános katonai szabályzattal a jogi alapját teremtették meg a kuruc, vagyis az önálló magyar hadsereg regularizálásának. Így ez nemcsak a hadsereg, hanem Magyarország állami önállóságának is fontos dokumentuma volt. Az évfordulóhoz kapcsolódó konferencia kapcsán érdemes megjegyezni, hogy ebben az évben ez az egyetlen jelentős nemzetközi összejövetel az ónodi országgyűlést illetően, melyet két akadémikus is megtisztel jelenlétével.
