ZETApress

hírportál

Nagy Jánossal beszélgettünk

Ars poétikánk: jogszerűen, kiszámíthatóan! ? vallja Nagy János altábornagy, a Vám-és Pénzügyőrség országos parancsnoka. ? Hogyan került erre a pályára? Úgy tudom, hogy majdnem a sajtóban talált helyet, ott helyezkedett el? ? kérdezte tőle Szarvas István a Mester utcai dolgozószobájában.

Így van, egészen pontosan, a Közgazdaságtudományi Egyetemen, a mai Corvinus Egyetem jogelődjénél, Nemzetközi Kapcsolatok szakon végeztem, és értelemszerűen valamilyen nemzetközi munkát szerettem volna végezni.

Valóban az újságírás tetszett leginkább akkoriban, és az a szerencsés véletlen adódott, hogy a Magyar Rádió hírszerkesztőségének akkori vezetője győzködött, hogy menjek a rádió hírszerkesztőségébe. Tulajdonképpen nem is állt távol tőlem a gondolat, egymás tenyerébe is ütöttünk, de aztán az utolsó pillanatban olyan akadályok merültek fel, amelyeket nem tudtam megoldani.

Vidéki ember létemre ? ez 1980-ban volt egészen pontosan ? olyan rendszer működött (a mai fiatalok nem is ismerik, ez már történelem), hogy ahhoz hogy valaki vásárolhasson magának lakást elég komoly háttérrel kellett rendelkeznie. Ha bérlakást akart igényelni, akkor ötévi helyben lakást, vagy ötévi munkahelyet kellett igazolnia. Nekem egyik sem volt, vidéken tudtunk csak élni ? végül is Százhalombattán telepedtünk le, feleségem ott kezdett el dolgozni ?, én onnan tudtam bejárni budapesti munkahelyre.

A rádiós hírszerkesztés viszont két műszakos állás volt, és olyan korán, illetve olyan későn fejeződött be a munka, hogy tömegközlekedés akkor már nem volt elérhető. Ezért futottam tovább a lehetőségek között, volt egy másik ajánlatom: a Vám- és Pénzügyőrség is ajánlott munkát nemzetközi területen. Őszintén szólva nem ez lett volna az első választásom, de az egyetemen akkor működött egy fiatal pénzügyőr hadnagy, egy neves történész professzor úrral együtt tartott egy kurzust, Közép-Kelet-Európa szellem története címmel, és nagyon megragadott a fiatal tiszt felkészültsége, tudása, széles látóköre.

Nem különben a tapasztalt világhírű professzor bizalma iránta, és úgy gondoltam elmegyek én is és körbenézek ennél a ?cégnél?. Nagyon sok kitűnő kolléga dolgozott már akkor is a testületnél és hozzáteszem, hogy az anyagiak is komolyan estek latba, lényegesen jobb kezdő fizetést ajánlott a vám- és pénzügyőrség. Emiatt itt kezdtem a pályafutásomat, azután, mint a mellékelt ábra mutatja, meg is tetszett a dolog annyira, hogy itt ragadtam. Miután végigjárva a ranglétrát, eljutottam a legmagasabb fokig is, s mindjárt azt is hozzátehetem a végén, nem bántam meg, hogy végül is így döntöttem nagyon sok élményt és rengeteg szakmai tapasztalatra tudtam szert tenni az elmúlt 30 évben.

Altábornagy úr! Milyen változást hozott a testület életében az Európai Unióba történt belépés?

Rendkívül nagy változást hozott. Elsősorban a vám szakterületen, hiszen a vám- és pénzügyőrség tevékenysége, különösen manapság, már nagyon sokféle szerteágazó tevékenységről tanúskodik. Melyek között nyilvánvalóan hagyományos, de már az unió által meghatározott a vám szakterület.

Talán legnagyobb mértékben az összes többi feladatunk közül. a vámszakterület az, amit az unió szabályai döntései vezérelnek. Ebben a tekintetben, Magyarország külkereskedelmi forgalmának majdnem háromnegyede az Európai Unió országaival bonyolódik. Az uniós csatlakozással egy időben automatikusan részévé váltunk a vámuniónak, így a belső határokon a annak természetéből következően megszüntettük az ellenőrzéseket. Általa megszűnt sok feladat, megszűntek a hivatalok. Persze belterületen is jelentős feladataink voltak, hiszen a végleges vámkezelések – ma úgy mondjuk szabad forgalomba helyezések, régen úgy mondtuk, hogy a belföldi forgalom számára való vámkezelések ? utolsó momentumukban belterületi vámudvarokon voltak.

Mindezek azonban rendkívül nagy változásokat hoztak a munkaerő területi elosztásában, Így sajnos sok helyen nagy mértékű létszámleépítést kellett végrehajtanunk. Hozzá kell tegyem azonban rögtön, hogy a csatlakozással át kellett vennünk az uniós vámrendszert, ami sok elemében más volt és ma is más, mint a korábbi magyar autonóm vámrendszer. Bizonyos értelemben, több és új feladat keletkezett, mindenképpen egy megnövekedett, nagyságrendjében nagyobb felelősség az Uniós külső határok működtetése, ellenőrzése. Most már egy ötszáz milliós egységes piac rendjéért vagyunk felelősek a külső határokon.

Azt is meg kell említenem, hogy a létszámleépítés mindig nagyon fájdalmas dolog egy szervezet életében. De talán még fájdalmasabb látni elveszni a közjó javára azt a rengeteg tapasztalatot, szakértelmet, amit a kollégák sok év, illetve évtized alatt felhalmoztak. Igyekeztünk megtalálni a módját a kormányzattal együtt, hogy ami értékes és szüksége van rá az országnak, azt az értéket meg tudjuk menteni.

Új ?feladatok után is néztünk?, s valóban számos új hatáskört kaptunk, és olyan önálló adónemekért lettünk felelősek, mint pl. az akkor induló regisztrációs adó, ill. az energiaadó teljes körű adóztatása. 2005-ben kaptunk jogosítványt az APEH hatáskörében lévő valamennyi adónem teljes körű igazgatási adóellenőrzésére. Az APEH-hel összehangoltan, koordináltan, hiszen nem duplikálhatjuk az ellenőrzéseket, nem ?léphetünk egymás lábujjára?.

2006 ismét egy nagy változást hozott, amikor is ? a mind szélesebb körű – nyomozóhatósági jogkörünk lényegesen kibővült, 2006-ban a pénzügyi bűncselekmények nyomozásának teljes köre a Vám- és Pénzügyőrséghez került, és ez azóta is egy nagyon fontos kiemelt prioritást élvező feladat a testületen belül.

A sornak még nincs vége (én egy folyamatnak kell, hogy felfogjam,) úgy gondolom, hogy minden új feladatot, amit kaptunk, igyekeztünk tisztességesen és magas szakmai színvonalon megoldani. Nem eredménytelenül. A Pénzügyminisztériumtól, ill. a kormányzattól, de a társadalomtól is áramlik felénk egyfajta bizalom, ami minden évben az uniós csatlakozás óta új feladatokat keletkeztetett.

A nyomozó hatósági jogkört tekintve két éve a pénzmosás bűncselekmény hozzánk kerülésével fejeződött be ez a sor, illetve két évvel ezelőtt átvettük az APEH-től a környezetvédelmi termékdíj teljes körű adóztatását is, és ahogy mondtam nincs vége a sorozatnak, ez év január elsejétől kaptunk további feladatot, ami merőben új. Ez a fémhulladék kereskedelem engedélyezése, ellenőrzése és az ilyen illegális cselekmények nyomozása. Igyekszünk ugyanolyan tisztességesen helyt állni, mint eddig.

A sajtóból láthatja az ember, hogy elég kiterjedt a nemzetközi kapcsolatrendszere a testületnek. Ebből mit tart a leglényegesebbnek elmondani?

A leglényegesebb maga a vámterületen megnyilvánuló együttműködés ? ahogy említettem. Ez az unió által meghatározott munka, gyakorlatilag ?egy húron kell, hogy pendüljünk?, hiszen egységes vámjog, az uniós modernizált vámkódex végrehajtásáért vagyunk felelősek. Valamennyi tagországban, ugyanazt a jogszabályt alkalmazzuk, méghozzá ugyanazon a módon. Közös adatbázisokat működtetünk, kétoldalú kommunikációval, részben az unió központjával, részben pedig a tagországokban lévő társ vámszervezetekkel, vámszolgálatokkal működünk együtt és cserélünk adatokat.

Ezek között van igazgatási jellegű adatbázis, illetve adatok cseréje, de vannak bűnüldözési célú jogsértő cselekmények felderítését célzó adatbázisok. Azt is mindjárt hozzá kell tennem, hogy ez az együttműködés nem csupán az Unió vámközpontjával, a Vám- és Adó-főigazgatósággal való kommunikációt jelenti. Legalább ennyire fontos partnerünk, éppen a jogsértő cselekmények üldözése kapcsán az OLAF, az Európai Csalás Ellenes Hivatal. Had tegyem rögtön hozzá, hogy párját ritkító módon nincs még egy olyan tagállam ahol vámszolgálatnál működik az OLAF Nemzeti Koordinációs Egysége. Nálunk ez így van.

De ahogy mondtam nemcsak előbbi szervekkel, hanem az EUROPOL-lal ? hiszen ott is egy nagyon komoly bűnüldöző munka folyik ? és részben a mi kiterjedt nyomozóhatósági jogkörünk miatt, részben mert az EUROPOL-nál is kiemelt kérdés a cigarettacsempészet, a hamisított termékek elleni fellépés, de sorolhatnám az EUROJUST-t is. Fontos partnerünk a Költségvetési Főigazgatóság, hiszen a vámok közvetlen uniós bevételi forrást jelentenek. Tehát nagyon sokrétű az a kapcsolat, amit mi az unióval, uniós szakosított szervezetekkel, illetve a tagországokban működő vám- és rendőri szervezetekkel is tartunk.

Hadd említsem meg a Vám Világszervezetet, hiszen véletlenül éppen Brüsszelben van a székhelye ennek is, de nyilvánvaló, hogy ez egy másik kormányközi szervezet vagy világszervezet. Itt is nagyon sok részben igazgatási, részben bűnüldözési jellegű program fut, amiben részt veszünk és nem egyszer vezető szerepet játszunk. A végére hagytam, de legalább ennyire fontos, a bukaresti székhelyű dél-kelet európai határon átnyúló bűnözés elleni, bukaresti székhelyű szervezetet (SECI), amelynek munkáját azért tartom nagyon fontosnak számunkra, mert azzal a térséggel foglalkozik, ami közvetlen közelünkben van.

Magyarországot nagyon sok veszély fenyegeti a dél-kelet európai térség felől, amire nagyon oda kell figyelnünk. Másodsorban ez nem egy szimplán vámszervezet, hiszen nemcsak vámosok, hanem egyenlő arányban vannak vámos és rendőri tisztjei is. Következésképpen nemcsak vám és rendőri típusú feladatokat tud felvállalni. Egyébkén éppen a közelmúltban döntöttünk arról, hogy kibővítjük e szervezetnek a hatáskörét még több önálló jogosítványt fog kapni, saját adatbázisokat építhet és elemzéseket folytathat a dél-kelet európai veszélyek feltérképezése kapcsán.

Kíváncsi lennék arra, arról a véleményére, hogy a Bölcsek Tanácsát fölkérte a köztársasági elnök egy tanulmány elkészítésére, amelynek a vezetője Eva Joly asszony, aki a norvég korrupció biztos volt hogy egy ilyen korrupció biztosi munkakör elképzelhető lenne Magyarországon is?

Én azt gondolom, hogy igen. Hiszen én ezzel a területtel nagyon sokat foglalkoztam a Vám Világszervezetnél eltöltött öt évem alatt. Éppen a vezetésem alatt indult el egy átfogó világméretű vámos korrupció ellenes program kialakítása. Nagyon sokféle tapasztalatot ismerek és őszintén mondhatom, hogy igazából azok az országok voltak sikeresek a korrupció visszaszorításában, ahol kifejezetten erre a célra létrehoztak egy szervezetet, azt megfelelő jogosítványokkal felruházták, és minden szempontból megfelelő támogatást is kapott.

Nemcsak anyagiakra, politikai támogatásra gondolok, hanem szellemi és egyéb értelemben is. Hogy mondjak nagyon konkrét példát: Hongkong és Szingapúr két olyan ország, amelyek nagyon komoly korrupciós kihívásokkal küzdöttek és ma elmondhatjuk, hogy a világ legtisztább országai közé tartozik mindkettő.

Térjünk rá a különböző magyar ellenőrző szervezetek közti együttműködésre és akkor ennek lehet az egyik alkérdése, hogy van ez a Pénzügyi Gazdasági Ellenőri Egyesület ahol szintén megtalálhatók ezek a szervezetek, hogy ez hogy működik?

Természetesen nagyon sokféle hazai kapcsolattal is rendelkezünk, részben a közigazgatáson belül, és a velünk együttműködő és hasonló feladatokkal bíró szervezetekkel, részben a szakmai civil szférával. Hagy említsem meg első helyen az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt. Teljesen természetesnek tartom, hogy őket említem meg elsősorban, hiszen nagyon hasonló a feladatrendszerünk.

Bizonyos értelemben ugyanúgy adóhatóságként járunk el, de vannak megosztott közös feladataink, mint pl. az ÁFA ellenőrzése, az ÁFA beszedése, az ÁFA forgalom ellenőrzése. Emellett a két szervezet együtt kell gondoskodjon a központi költségvetés bevételi pozícióiról, bevételeiről és ezek védelméről, teljesen természetes, hogy nagyon szorosan együtt kell működnünk. Én úgy gondolom, hogy az elmúlt 4-5 évben öles léptekkel mentünk előre ezen az úton, ám vannak még tartalékok, kiaknázásra váró lehetőségek. Ezeken kell munkálkodni a jövőben. Cél, hogy az információk is jól hasznosulhassanak, és megfelelő legyen az adatok áramlása a két szervezet között.

Nagyon fontos természetesen a Rendőrséggel való együttműködésünk, elsősorban a külső határok védelmét illetően, hiszen két éve már a magyar rendőrségbe integrálva működik a határőrség. Velük a zöld határ mentén is napi kapcsolatban vagyunk. Kölcsönösen tudjuk támogatni egymást, a fejlesztésekben is, példának okáért említeném a robotzsaru rendszert, amely a rendőrségnél indult útjára, és támogatja a bűnügyi munkát. Ettől az évtől kezdve közösen fejlesztjük, a Vám- és Pénzügyőrség biztosítja a nagyon komoly fejlesztési környezetet a munkához. Van egy másik közös projektünk, az uniós külső határok mentén (az ukrán határra gondolok elsősorban), közösen pályáztunk uniós támogatásra, a zöldhatár-figyelő kamerarendszer kiépítésére.

A testület ellenőrzési jogköre rendkívül kiterjedt, figyelmünk középpontjában van fegyver, lőszer, kulturális javak, gyógyszer, mérgek, vetőmag, növényi és állati eredetű termékek, veszélyes áru, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Értelemszerűen a megfelelő szakigazgatási szervezettel szorosan együttműködve hajtjuk végre ezeket az ellenőrzési feladatokat.

S mint mondtam nem csak a közszférán belül, hanem a civil kapcsolataink is nagyon szerteágazóak, jók, eredményesek, amire nagy-nagy szükség is van. Mondok megint példákat. Két nagy hagyományú vámügynök szervezet működik Magyarországon. Mindkettővel jó kapcsolatot ápolunk, és remélem, hogy ők is így látják. Úgy érzem, hogy az elmúlt évek során a párbeszéd nagyon sokat fejlődött, egyre több az olyan együttgondolkodás, együtt cselekvés, amikor közösen alakítjuk ki azt a bizonyos ?legjobb megoldást?, amely nekünk is kielégítő, és a ?túloldalon sem okoz fejtörést? a jogalkalmazásban.

Összességében is úgy vélem, hogy az egyik legnagyobb kihívása a Vám- és Pénzügyőrségnek napjainkban, hogy hogyan tudjuk a Magyarországon működő vállalkozások versenyképességét minél inkább támogatni. Nagyon sok útja módja van persze, én a legfontosabbnak azt tartom, hogy ha korrekten, tisztességesen jogszerűen, kiszámíthatóan jár el a vám- és pénzügyőrség, az már önmagában és szinte automatikusan kiszámíthatóvá teszi a vállalkozói környezetet Magyarországon.

Hasonlóan fontos az eljárási költségek lefaragása, hiszen ezek nagyon komoly tételek. A világkereskedelem értékén belül a számítások szerint 5-6%-ot tesz ki az adminisztráció költsége. Ezért gondolom, hogy elsősorban az elektronikus alkalmazások széleskörű elterjesztésével kell elérnünk azt, hogy, a vállalkozók felénk egyszerűen, gyorsan, olcsón tudjanak eleget tenni kötelezettségeiknek. Az informatikai háttér megteremtésével nagy lépést tettünk az ő versenyképességük érdekében is.

Az elmúlt évben 2009-ben, az export oldalon 100%-ossá vált a teljes körű elektronikus ügyintézés, az import oldalon év végére 70% körül voltunk, és remélem, hogy ebben idén ez is 90% fölé fog kerekedni. Azért húztam alá, hogy teljes körű az elektronikus ügyintézés, mert nem csak arról van szó, hogy elektronikus formában tudják hozzánk eljuttatni az állampolgárok az árunyilatkozatokat, bevallásokat, kiegészítő információkat, hanem mi magunk is elektronikus határozatokat hozunk. Meg kellett oldani ehhez az elektronikus aláírást ? nem túl sok közigazgatási szervezet dicsekedhet ilyennel ma Magyarországon ? és miután ezt is megoldottuk, az ügyfél elektronikusan tud intézkedni kereskedelmi bankja felé, hogy a köztartozásokat megfizesse.

Természetesen ez az elektronikus eljárási lehetőség rendelkezésre áll a jövedéki ügyintézés területén is, de a környezetvédelmi termékdíj ügyintézés területén is, ott éppen az elmúlt évben egy teljesen új rendszert építettünk ki. Ez év január elsejétől egy teljesen új folyószámlarendszert indítottunk be, és nagyon remélem, hogy március, illetve április végére elkészül az első közigazgatási szintű, valódi értelemben vett egyablakos rendszer, amelynek a gazdája a Vám- és Pénzügyőrség. Rajtunk kívül még közel egy tucat közigazgatási szervezet vett benne részt, ami azt teszi lehetővé, hogy ugyanígy elektronikusan az összes a külkereskedelmi tranzakcióval kapcsolatos minden hivatalos ügyintézést el lehessen végezni.

Akkor néhány szót szóljunk, a Pénzügyi Gazdasági Ellenőri Egyesülete milyen hasznot hoz a vám-és pénzügyőrségnek, és az eddigi 15 évről, ami alatt működik!

Azt gondolom, hogy a vám- és pénzügyőrség elsősorban pénzügyi, gazdasági, ellenőrző szervezet. Tehát abszolút a profilunkba vág ennek az egyesületnek a tevékenysége, ezért is veszünk részt munkájában önálló szakosztállyal, a Vám Szakosztállyal. Emellett a testület egyes vezetői más szakosztályokban is részt vállalnak, mint az adott szakosztály munkáját irányító vezető. Ezen túl fontosak a kétévente megrendezésre kerülő konferenciák, melyek nagyon sok szellemi muníciót adnak számunkra.

Rendkívül magas színvonalúak az ott elhangzó előadások, a legkompetensebb, legnagyobb tapasztalattal rendelkező szakértő személyek részéről, illetve a közigazgatás, vagy a tudományos élet vezető személyiségei részéről. Az előadások általában nagy formátumú, összegző, tudományos értékű előadások, melyek valóban tágítják valamennyiünk horizontját, segítenek eligazodni abban a nagyon gyorsan változó környezetben, mely közegben az általunk vezetett szervezeteknek eredményesen kell tudnia működni.

Szóljon hozzá!