Megújult a vívócsarnok
Befejeződött a valaha volt legeredményesebb magyar olimpikonról, a kardozó Gerevich Aladárról elnevezett régi Nemzeti Sportcsarnok felújítása. A létesítményt ma délelőtt ünnepélyes keretek között avatták fel.
A nagyteremben, illetve a korábbi birkózóteremben összesen 35 páston készülhetnek és versenyezhetnek majd a vívók. Megújult a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok, amely legjobb vívóink több évtizedes állandó otthonának tekinthető. A korábbi vívóterem mellett az eddigi birkózóterem is sportágunk felkészülését segíti majd. A teljes arcfelvarrásnak köszönhetően a jövőben 35 páston edzhetnek a mieink, és természetesen a rangos hazai és nemzetközi versenyeket is ideális helyszínen rendezheti a Magyar Vívó Szövetség.
A nem hivatalos debütáláson már túl vagyunk, mivel szeptember 12-13-án a hétszeres kardvívó olimpiai bajnokunkról elnevezett csarnokban európai kadét körversenyt, majd junior Világkupa-versenyeket tartottak közel ezer indulóval. Az igazi nyitány pedig decemberben lesz, amikor december 18-20-a között a hat fegyvernemes országos bajnokságot bonyolítják le, melynek keretén belül december 19-én lesz az immár hagyományos Magyar Vívás Napja nevű rendezvényük.
A Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok felújításának pénzügyi alapja a központi sportágfejlesztésnek köszönhető, melyben a vívás is kiemelt helyen szerepel. Csampa Zsolt elnök javaslatára a Magyar Vívó Szövetség elnöksége úgy döntött, hogy az ebből számunkra befolyó összeg legjelentősebb részét infrastrukturális fejlesztésekre költi, melynek eredménye a Gerevich-csarnok felújítása is. A pástokat és a felszereléseket a Pbt, a sportág egyik támogatója szerelte fel, és az elmúlt hónapokban minden apró részlet a helyére került: orvosi szoba, edzői öltözők, konditerem, fegyvermesteri szoba, stb.
A sportcsarnok múltjára hosszasan lehetne emlékezni, elvégre közel hat évtized (!) számtalan rangos világeseménye fűződik hozzá. Hungária Kupák, Tokaj Expresszek, Caola Kupák, Törley Kupák, Bajnokcsapatok Európa Kupája, no meg a számtalan országos bajnokság. Lehetetlen összeszámolni, hogy hány olimpiai és világbajnok fordult meg a patinás épület pástjain Gerevich Aladártól, Kulcsár Győzőn, Fenyvesi Csabán, Pézsa Tiboron, Rejtő Ildikón, Szabó Bencén és Nagy Tímeán át, Szilágyi Áronig. Két vívó világbajnokságnak is otthont adott a sportcsarnok: 1959-ben, majd 1975-ben telt ház, kétezer néző előtt rendezték itt a vb döntőit. A sportág már 2013-ra kinőtte a termet, a szomszédos SYMA Csarnokba költöztek, de a magyar vívók ekkor is itt végezték az utolsó simításokat.
Ma délelőtt 11-kor pedig eljött a hivatalos és ünnepélyes átadás pillanata is. Igen rangos vendégek avatták majd fel a Gerevich Aladár Sportcsarnokot. A nemzeti színű szalagot Szabó Tünde, az EMMI sportért felelős államtitkára és elődje: Simicskó István honvédelmi miniszter vágta át Csampa Zsolt vívószövetségi elnökkel és Sákovicsné Dömölky Lídia 1964-es tokiói olimpiai tőrvívó csapatbajnokkal. ? Az 1959-es felnőtt világbajnokságon együtt nyertünk a férjemmel. Ritka az a házaspár, amelynek tagjai ugyanazon a világversenyen tudnak nyerni, a szívemhez ezért is áll közel ez a létesítmény! ? árulta el a 80. életévét taposó éves Lidi néni.
