ZETApress

hírportál

Örökbefogadott sportszerek

HungarikonokNémeth Pál: Magyar Vándor című bronzszobrát és Yengibarian Mamikon: Aranylány, ezüst tőrhegy című ezüstszobrát (A lábujjakon álló napkorong című sorozatból) ? a MOB 2014-es Fair Play-díjas Hungarikon-gyűjtemény két legújabb darabját ? a Magyar Olimpiai Bizottság ma délelőtt örökbe fogadta a MOB Csörsz utcai Székházában.

Az alkotások Magyar Zoltán kétszeres (1976 Montreal és 1980 Moszkva) olimpiai bajnok tornász kápáinak, illetve Rejtő Ildikó kétszeres olimpiai bajnok vívó (1964 Tokió) ötkarikás tőrének felhasználásával készültek. A sajtótájékoztatóval egybekötött avatáson megjelent a két bajnok, a hungarikonokat készítő két szobrászművész és a hungarikonok ötletgazdája a MOB IV. emeleti Tanácstermében.

A három évre, 2016. december 31-ig szóló támogatói együttműködés célja az olimpiai bajnokok már elkészült hungarikonjainak állagmegóvása, illetve újabb műtárgyak elkészíttetése. Kárpáti Tamás ötletgazda és tulajdonos elmondta, hogy a Hungarikonok gyűjteményben híres magyar művészek, tudósok, feltalálók és sportolók emblematikus tárgyaiból kortárs művészek által készített szobrok, festmények és installációk találhatók.

A 2014-ben Fair Play Díjjal kitüntetett kollekciót, illetve annak egyes darabjait a legrangosabb hazai múzeumokon kívül (Magyar Nemzeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Petőfi Irodalmi Múzeum, egri Dobó Múzeum, keszthelyi Festetics Kastély stb.) bemutatták Rómában, Bécsben, Dunaszerdahelyen, a 2012-es londoni olimpián, és meghívást kapott a 2015-ös Milánói Világkiállításra is. A kollekció egyes darabjai megihlették a legkiválóbb kortárs írókat, művészettörténészeket és sportújságírókat Parti Nagy Lajostól Nádas Péteren át Jókai Annáig, Feledy Balázstól P. Szabó Ernőig, Vitray Tamástól Szepesi Györgyön át Hegyi Ivánig, hogy egy-egy esszével emlékezzenek a tárgyak egykori tulajdonosaira.

A 60 éves Magyar Zoltán a lova kápájának felhasználásával készült alkotás láttán megjegyezte, hogy ez egy ősi tornaszer kápája, mert az egykor hajlítottból időközben majdnem szögletes lett. Arról is beszélt, hogy a lólengés megreformálásában edzőjének, Vígh Lászlónak nagy szerepe van, az általa kitalált elemek maradandóak, ma sincs gyakorlat nélkülük.

A 77 éves Rejtő Ildikó Siklós Erik moderátor kérdésére elmondta, hogy annak idején öt-hat tőrt vitt magával egy-egy versenyre. A tokiói nyári játékok egyéni- és csapatversenyén használt tőrök egyikét adta át művészeti célra, a másikat megtartja magának, mivel azon a csapattársak aláírása is rajta van ? tette hozzá. Úgy fogalmazott, hogy pályafutása során már mindent elért, ezúttal a tőrét is elismerték, így valóban teljes a kitüntetések köre.

Az 1964. októberi olimpiai tőrvívódöntőt a rádióban hallgattam. Most vigyázz, Ildikó! ? kiáltotta izgalmában Szepesi György, majd rögvest elnézést kért a tegezésért a vívónőtől. Kíváncsi voltam, hogy megitták-e már a pertut, vagy azóta is magázódnak. Tokió kétszeres ? csapat és egyéni ? olimpiai bajnoka kérdésemre elárulta, hogy már rég összetegeződtek, s ehhez pertut sem kellett inniuk, kialakult anélkül is. Ötven évvel ezelőtt még nem volt természetes, hogy a sportolónők és a riporterek tegezik egymást, ez az érintettek egyéni döntésén alapult ? tette hozzá Ildikó.

Szóljon hozzá!