Futbólia visszahódítása
A magyar futball társadalmi presztízsének lerombolásáról, majd visszaállításáról szól a Benczúr utcai Kertész Imre Intézetben 10:30-kor bemutatott Futbólia visszahódítása című 140 oldalas képes tanulmánykötet, amelyet nem is sport-, sokkal inkább közéleti könyvnek tart szerzője: Szöllősi György.
A sajtónyilvános bemutatón Szabó László kommunikációs szakember moderálásával Ballai Attila sportújságíró, a kötet lektora a labdarúgás szerepéről azt mondta, hogy a kultúra egyik leghatékonyabb, a közvéleményre legjobban ható része, sőt a kis országokban a futball fontosabb, mint kellene! A további beszélgetőtársak Vincze Ottó válogatott focista és Czuczi Márton főosztályvezető (Puskás Múzeum) voltak.
Szöllősi György úgy fogalmazott, hogy a futball sokkal inkább kultúra és művészet, mint üzlet, és végső soron mégiscsak játék, amit lehet művészi szinten űzni. A Nemzeti Sport főszerkesztője, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke a kötet bevezetőjében kiemelte: az egyik legfontosabb feladatának tartotta, hogy megírja a magyar futball presztízsének, múlt századi hanyatlásának, majd közelmúltbeli visszaállításának történetét és feltárja az okait, mert véleménye szerint ma már a témában jártasak sem ismerik, vagy értik a folyamat jelentőségét. Hozzátette: ezek a kérdések naponta előkerülnek a szurkolók kocsmai beszélgetéseiben, vagy éppen a sportsajtó publicisztikai rovataiban.
– Sok olyan tévhit él a köztudatban a magyar futballról, amelyek eloszlatásához, cáfolatához bőven ad muníciót ez a könyv – hangsúlyozta a szerző, aki szerint a műve sok olyan háttér-információt tartalmaz, amely segít eligazodni ezekben a vitákban. Többek között felidézte, milyen sokat ártott, amikor a ?70-80-as években a közélet rendkívül igazságtalanul bánt a focival, hogyan lett gúny és irónia tárgya, sokszor méltatlanul is, és hogy ezek miatt szinte kódolva volt a sikertelenség. Nem az vezetett a hanyatláshoz, hogy a grundok tűntek el, hanem azok a gyerekek, akik nagy számban futballozni akartak.
Szöllősi György kiemelte: másfél évtizeddel ezelőtt elkezdődött az egész magyar sportinfrastruktúra megújítása. Amíg korábban a magyar válogatottnak a leromlott állapotú Népstadionban kellett játszania, ahol már a kezdéskor vesztesnek érezhették magukat a játékosok, a fejlesztéseknek köszönhetően manapság újra sikk meccsre járni és az új Puskás Arénában rendre telt ház előtt játszhatja mérkőzéseit a nemzeti csapat.
A szurkolók ezáltal olyan élményekben részesülnek, amelyek a nemzeti identitás szempontjából is nagyon fontosak. A szerző szerint manapság rendkívül erős a Szoboszlai-hatás is, így egyre több gyerek akar újra labdarúgó lenni, a futball tehát visszanyerte társadalmi presztízsét. Ezt a folyamatot mutatja be a Futbólia visszahódítása címet viselő könyv, melyet mindazoknak ajánl a szerző, akiknél a közéleti viták során, vagy a családi ebédeknél szóba kerül a labdarúgás.
A könyvet a Terror Háza Múzeumot működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány adta ki. – A futballhoz mindenki ért – hangzik a pikírt, gúnyos mondás. Természetesen nem ért hozzá mindenki, ez nyilvánvaló. De azért ennek a mondatnak van egy rejtett tartalma, sőt, igazsága. A futballhoz azért ért mindenki, mert mindenki számára világos, hogy a futball meghatározó szerepet tölt be a magyar emberek szívében-lelkében. Még azokéban is, akik nem követik, sőt azokéban is, akik nem szeretik – írja Schmidt Mária a kötet Előszavában.
