18 nap a vágtatásig
Kisorsolták a nagykorúvá vált Nemzeti Vágta felnőtt előfutamaiban indulók sorrendjét ma 11 órától a Kerepesi úti Nemzeti Lovardában. Az október 03-05-ei eseményen 15 előfutamban összesen 60 település 4-4 felnőtt lovasa indul szombaton. Fotóink Aggie Reiter, rollinginbudapest.com felvételei.
Szotyori Nagy Kristóf, a 18. Nemzeti Vágta versenyigazgatója elmondta, hogy a háromnapos lovasünnepen több mint 100 lovas indul az első októberi hétvégén Szilvásváradon. A felnőttek kategóriájában – amelynek előfutamsorrendjét ma sorsolták – 60 ló-lovas páros, a 10-13 éves huszárgyerekek közül 16, míg a 14-17 éves kicsihuszárok közül 28 páros indul.
A Szilvásváradi Lipicai Lovasközpont stadionjában szombaton 4 lovas fog egyszerre starthoz állni, így az elődöntőkbe bejutó 60 felnőtt lovas 15 előfutamban indul. Minden futam győztese és a legjobb 2. helyezett jut tovább és a vasárnapi 4 középdöntő sorsolását szombat este végzik. A döntő futamokat október 05-én vasárnap 15 órától élőben közvetíti a Duna. Mindhárom nap programja élőben követhető lesz az m4sport.hu portálon.
A 18. Nemzeti Vágta történelmi arcának egy 18 éves huszárt választottak a szervezők. Kevés olyan tisztje volt az 1848-49-es szabadságharcnak, aki annyiszor nézett farkasszemet a veszéllyel, mint Ráday Pál őrnagy, a legendás Károlyi-huszárok egyik csapatparancsnoka; ő a 2025-ös Nemzeti Vágta vezéralakja. A legenda nem a hadtörténelem dísztribünjén ül, de aki szereti a lovakat, a vakmerőséget és a huszárok világát, annak tudnia kell róla.
Bár a Ráday család grófi ágából származott, de nem a budai szalonokat, hanem a harcmezőt választotta. A huszárság iránti szenvedélye már fiatalon megmutatkozott, és 1849 nyarán őrnagyként egy egész osztály élén vezette rohamra a lovasait – gyakran többszörös túlerő ellen.
A Károlyi-huszárok nem voltak díszmenetes alakulat. Napi 40-50 kilométer lovaglás, gyakran saras, járhatatlan utakon, esőben, hőségben – miközben mindig készen kellett állni egy hirtelen rajtaütésre. Ráday emberei mégis követték őt, mert nem parancsolt, hanem példát mutatott felszerelésben és kiképzésben, menetben és csatározásban egyaránt. Imponáló volt számukra, ahogyan kivont karddal vágtatott arcvonaluk előtt, vezetve rohamukat, a legendás huszár attakot.
1849 nyara a magyar hadsereg visszavonulásairól szólt, de Ráday neve mindig ott bukkant fel, ahol hirtelen kellett cselekedni. A komáromi csatamezőtől a Hernád völgyén át, egészen Aradig. Egy alkalommal valahol a tiszántúli rónaságon csak tíz huszárral indult felderítésre, de olyan hangos trombitaszóval és porfelhővel közelítettek az orosz előőrsök felé, hogy azok teljes oszlopban hátráltak, azt hívén, hogy egész ezred jön.
A világosi fegyverletétel után az aradi hadbíróság súlyos ítéletet mért a 19. életévét még csak éppen betöltő huszártisztre: 12 év vasban. Kezdetben Aradon, majd a Josefstadt-i erődben raboskodott, ahonnan az első kegyelmezési hullámban szabadult. Birtokukra visszavonulva csak a kiegyezést követően vállalt hivatalt, szilárdan ragaszkodva ’48-as elveihez. Ráday Pál a magyar huszárság egyik legvakmerőbb tisztje volt. Ha ma élne, minden bizonnyal ott vágtatna a Nemzeti Vágta döntőjében – nyeregben, karddal, szemben a széllel – mondta el Kedves Gyula történész a sorsolás előtt.
