Cél a Shkhara!
A Kaukázus egyik legimpozánsabb falának téli megmászására készül hegymászó válogatottunk. Az 5193 méteres Shkhara csúcsán még nyáron sem állt magyar hegymászó, 2300 méter magas déli falán pedig télen eddig mindössze egyetlen páros jutott fel – tudatta Pintér László, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség kommunikációs vezetője.
A legzordabb évszakban szeretne nemzetközileg is kiemelkedő teljesítménnyel előrukkolni a Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott. Négyen ismét nekivágnak az 5193 méter magas Shkhara sziklás, havas, jeges déli falának. Grúzia legmagasabb hegycsúcsának több próbálkozás ellenére nincs még magyar megmászása nyáron sem, a 2300 méter magas déli falat pedig télen eddig mindössze egyetlen világklasszis grúz páros tudta leküzdeni 2018-ban. A magyar csapat által választott útvonalat télen még senki sem mászta meg. A technikailag önmagában is nehéz mászást sokszorosan nehezíti a téli évszak cudar időjárása, hóviharokkal, lavinaveszéllyel és gyakran -25 fok alatti hőmérséklettel. Fotóink az MNHV felvételei.
Az expedíció négytagú, két jól összeszokott kötélpárosban: Kocsis Dávid – Ruskó András és dr. Ágoston Viktor – dr. Szász László. 2020 március elején ugyanebben a felállásban másztak, sajnos a rossz idő beköszönte akkor meghiúsította a csúcsmászást, 4300 méterről vissza kellett fordulniuk, a lejövet után pedig sürgősen haza kellett indulniuk a Covid-járvány miatt. Az alpinisták az azóta eltelt időszakban is aktívak voltak. Viktor és László 2022-ben szintén a válogatott szervezésében tagja volt a 5984 méter magas pakisztáni Bondit Peaket a világon elsőként megmászó négytagú magyar expedíciónak, Dávid és András pedig az Alpokban mászott több, nemzetközi elismerést kiváltó utat. Utóbbi páros a technikás téli mászásokra specializálódott, a Magas-Tátrában számos téli utat elsőként másztak meg, és az Alpokban is több sziklás-jeges mix út első magyar megmászói.
A csapat a tervek szerint alpin stílusban mászik, ami azt jelenti, hogy teljesen önállóan, csak a saját tudásukra és erejükre támaszkodva másznak, nem építenek előzetesen táborláncot, hanem egyetlen rohamban, folyamatosan haladnak egyre feljebb a hegyen, sátrukat minden reggel lebontva, este pedig az újabb elért magasságban az arra alkalmas helyen újra felállítva. A mászáshoz nem használnak előre rögzített köteleket sem, ahol szükséges, menet közben biztosítják egymást. Ez a hegymászás legtisztább, legnemesebb formája, ugyanakkor ez az, amely csúcssiker tekintetében a legkevesebb eséllyel kecsegtet. Itt a csúcs csak hab a tortán, a fókusz a megtett úton, a mászó-út nehézségeinek leküzdésén van. A tényleges lehetőségekről csak a helyszíni időjárási és hó- illetve terepiszonyok alapján kapnak valós képet a mászók.
– A korábbi mászásunk során sok tapasztalatot gyűjtöttünk a heggyel, a hóviszonyokkal kapcsolatban, így újra-terveztük a logisztikát és a mászás stratégiáját. Ez is közrejátszik abban, hogy egy korábbi időpontot választottunk a hegy mászásához: január vége-február eleje. Január 19-én érkezünk meg Grúziába. Aznap éjszakára már Ushguliba szeretnénk eljutni, hogy a felkészülést mihamarabb megkezdjük. Legalább egy napot pihenünk ott, mielőtt nekivágunk a hegynek. Tervünk, hogy a fal általunk 1. táboraként (kb. 3470 méter) számon tartott havas párkány szigetre legalább 10 napi élelmet felviszünk, hogy ott ki tudjuk várni, ha esetleg rosszabbra fordulna az időjárás. Ez a hely védett a lavináktól. Már az ide való feljutáshoz is át kell mászni a fal első, úgynevezett kulcsrészét. Amennyiben ideálisak a körülmények, a telihold környékén tervezzük a csúcs elérését – árult még el Dávid néhány részletet az expedícióról. A csapat holnap 06 órakor indul a Liszt Ferenc Repülőtérről, haladásukat az MNHV hivatalos közösségi oldalain (Facebook, Instagram) lehet majd követni.
A Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott
A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elődszervezete a mászásban kiemelkedő teljesítményt nyújtó hazai sportolókat Hegymászó Válogatottként már az 1970-es években összefogva segítette a világszínvonalon is elismerésre méltó eredmények elérésében. Ilyen emlékezetes expedíció volt például 1989-ben a 6831 méter magas Kedarnath Dom keleti falának nemzetközi visszhangot kiváltó első megmászása, valamint a 6904 méter magas Thalay Sagar északi falának 1991. őszi első megmászása, melyről idekattintva olvashatunk. Ezt a korszakot a néhai Ozsváth Attila és Dékány Péter neve fémjelezte, később a néhai Erőss Zsolt haladt tovább az általuk megkezdett úton. Két évtizednyi szünet után Kandrács Ildikó elnök asszony kezdeményezésére a 2019-ben felállított hegymászó válogatott ugyanezen szemlélet mentén alakult újjá.
