ZETApress

Pár napja jelent meg rovatunkban kollégánk 1973-as beszámolója a Szervezők Klubjáról. Szerzőjével, Szarvas Istvánnal, a klub akkori titkárával beszélgetünk. ? Milyen körülmények hatására alakult meg a Szervezők Klubja? ? tettem fel neki a nyitó kérdést.

SZ.I: Az 1971 decemberében az MSZMP Központi Bizottsága hozott határozatot az üzem- és munkaszervezés színvonalának emelésére, amely problémákat állapított meg a szervezés különböző területein.

? A Klubot kik irányították, hol jöttek össze, kik voltak az előadók és résztvevők?

SZ.I: A klub elnöksége a nagyvállalatoknál lévő különböző szervezési tevékenységet végző igazgatókból, főosztályvezetőkből állt. Az összejövetelek helyei szállodák éttermei voltak. Először 1973-ban egy Rákóczi úti szállodában, közel a Blaha Lujza térhez jöttünk össze, utána hosszú ideig a Hungária Kávéházban, a mai Bosscolóban. A részvétel ingyenes volt, a jelenlévők egy kávét és egy üdítőt fogyaszthattak a klub vendégeként. A klub a Szervezési Tudományos Társaság (SZVT) Szervezési szakosztályának munkabizottságaként működött. A résztvevők a szervezés különböző területén tevékenykedők közül kerültek ki. Nem szabad elfelejteni, hogy itt voltak a munkaszervezéssel, ügyvitelszervezéssel, számítógéppel támogatott szervezéssel foglalkozók egyaránt.

? Harminc-negyven év távlatában milyen összejövetelekre emlékszel vissza?

SZ.I: Az első két évben, 1973-74-ben mint a klub titkára én foglalkoztam az adminisztrációval, később 1976-tól elnök-helyettesként már más feladatom volt. A teljesség igénye nélkül néhány előadást, amit inkább vitaindítónak neveztünk, megkísérlek felsorolni. Dr. Ladó László egyetemi tanár: A szervezőképzésről; CS.c Parányi György, az MTA Ipargazdasági Kutató Intézet igazgatóhelyettese: Az angliai tanulmányúton szerzett tapasztalatokról; Dedinszky Henrik Munkaügyi minisztériumi munkatárs: Szervezési filmekről; Karászy György, az Ikarus vezérigazgató-helyettese: Az NSZK néhány nagyvállalatánál szerzett tapasztalatokról; Dr. Kádas Kálmán professzor: A gazdaság matematikai módszerek felhasználásának lehetőségeiről a problémáiról a szervezésben; Dr. Trethon Ferenc pénzügyminiszter-helyettes: A munka-és üzemszervezés eredményei és feladatai ahogyan én látom. Trethon később munkaügyi miniszter lett, majd az SZVT elnöke.

? Emlékszel esetleg a felmerült kérdésekre?

SZ.I: A teljesség igénye nélkül néhány eszembe jutott: Megfelelőek-e a szervezés alkalmazási módszerei? Hogyan érzékelhető a szervezés hatékonysága? Hogyan javítható a szervezés alkalmazási módszere? Hogyan érzékelhető a szervezés hatékonysága? Hogyan javítható a szervezés és a vállalati érdekeltség rendszere, kapcsolata? Hogyan kell előkészíteni egy konferenciát?

? Csináltatok tapasztalatcsere-látogatásokat és ankétokat?

SZ.I: Igen, nagy élmény volt Horvát Edénél, a vörös bárónál tett tapasztalatcsere-látogatás. Abban az időben nem volt jellemző a rend a gyárakban. A nem fizikai dolgozó férfiak fehér ingben nyakkendőben voltak, a hölgyek kosztümben. A gyárudvaron nem voltak csellengő emberek, a csarnokokban óriási tisztaság uralkodott… mindenki dolgozott! A másik, amit megemlítenék, egy nagy ankét. A Magyar Nemzeti Bank értékelése alapján hosszabb idő óta jó eredménnyel dolgozó vállatok vezetői ismertették milyen súllyal szerepel a munka és üzemszervezés tevékenységükben. Az ankéton felszólaltak a Május 1 Ruhagyár, a Ganz Villamossági Művek, a Szerszámgépipari Művek, valamint a Villamosberendezések és Készülékek Gyára igazgatói.

? Hogyan kerültél a Szervezők Klubja titkári, majd 3 évvel később elnök-helyettesi pozíciójába?

SZ.I: Ebben az időszakban a Gránit Csiszolókorong Gyára önálló szervezési osztályvezetője voltam. Számítógéppel támogatott karbantartás szervezése a TMK-ban témakörben belföldön és külföldön is tartottam előadásokat. Több cikkem jelent meg különböző szakmai újságokban, ám ekkor még nem gondoltam, hogy egyszer én is újságíró leszek…