Dalnapi nótahajó a Dunán
Nógrádi Tóth István, a Magyar Nótaszerzők és Énekesek Országos Egyesület elnöke állhatatos munkájának eredményeként hungarikum lett a magyar nóta. Ezt ünnepeljük szeptember 14-én a vasárnapi Magyar Dal Napján a Hajógyári-szigeten.
Nógrádi Tóth István szervezésében aznap nótás sétahajó indult a nemzetközi hajóállomásról. A hajón fellépő művészek Nemcsák Károly, Straub Dezső, Máté Ottília, Nógrádi Tóth István, Kolostyák Gyula, Farkas Rozika és Marton Márta lesznek. Kísér: ifjabb Déki Lakatos Sándor és népizenekara. Konferál: Ihos „Kató Néni” József, rendező: Veiczi Irma.
? De mi is ez a sokat emlegetett magyar nóta? ? kérdezte Szalontai Éva Nógrádi Tóth Istvánt, a téma elkötelezett szakértőjét.
NTI: A magyar nóta 200 éve él Magyarországon, gyakran énekeljük előkelő szórakozóhelyeken, falusi kocsmákban. A magyar nóta, a Magyar Játékszín bölcsőjében született. A Népszínház betétdalai magyar nóták voltak.
? Mondjon ilyen betétdalokat!
NTI: Például: Ne menj rózsám a tarlóra, Cserebogár, Végigmentem az Ólmodi temetőn, Magasan repül a daru. A nótákat kiváló költőink, zeneszerzőink írták. Láthatjuk Petőfi Sándor, Gárdonyi Géza, Ady Endre verseit a magyar nótákban. Hubay Jenő a Zeneakadémia igazgatója, a magyar nótát tartotta a nemzet zenéjének, Rákosi Mátyás viszont 1948 után kitiltotta a rádióból a magyar nótát.
? De tudjuk: 1990-ben megalakult a 100 tagú cigányzenekar, amely járja a világot bel- és külföldön nagy sikerrel. A nótás hajó is négyéve úszik már a Dunán. 117 magyar nótakiadványról és több Nótaolimpiáról is tudunk.
NTI: Igen, de az utolsó órában vagyunk, hogy megmentsünk egy műfajt, amely zenei kultúránk része.
? Milyen tervei vannak?
NTI: Új szerzeményeket létrehozni és bemutatni. Tovább népszerűsíteni, megismertetni, tanítani a magyar nótát közép- és felsőfokon. Hiszen a magyar nóta szórakoztat, gyönyörködtet, tanít és gyógyít…
