ZETApress

Csodák akadályok nélkül: hatalmas sikere volt az Európában egyedülálló autizmusbarát cirkuszi előadásoknak a Fővárosi Nagycirkuszban – tudatták sajtósaik.

Június 13-án szombaton 11 és 15 órakor a Fővárosi Nagycirkusz Mirázs című előadásait autizmusbarát formában mutatta be, amelyeket autizmusban érintett vendégeink a nagyközönséggel közösen, integrált előadásban tekinthettek meg. A különleges esélyteremtő cirkuszi előadások célja az volt, hogy körültekintő és méltányos bánásmóddal, a célcsoporthoz alkalmazkodó változtatásokkal a cirkusz mindenki számára egyforma élmény lehessen.

A komplex esélyteremtő és akadálymentesítő fejlesztés másfél éves előkészítést követően, a Fővárosi Nagycirkusz és a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány szakmai együttműködésében, a nemzetközi A.C.T. (Autism. Cultural. Transformation.) projekt keretében valósult meg. A projekt során a cirkuszi sajátosságokat és az autista emberek szükségleteit egyaránt szem előtt tartó komplex módszertan készült, amely mentén a szakemberek az első két cirkuszi előadást megszervezték. A kísérlet nagy sikerrel zárult: mindkét teltházas cirkuszi előadás során egymás iránt nagy figyelemmel és megértéssel viszonyultak az artisták, a munkatársak és a sokszínű közönség tagjai, aminek eredményeként minden igényt kielégítő környezet, szeretetteli, türelmes és biztonságos légkör fogadta mindazokat, akiknek a cirkuszlátogatáshoz támogatásra volt szüksége.

A komplex autizmusbarát cirkuszi módszertani fejlesztés fontos eleme volt, hogy a cirkuszi előadásban csupán kisebb elemek változzanak meg annak érdekében, hogy minden néző teljes értékű előadás-élményt kapjon. Ennek megfelelően az előadások 80 decibelben maximált hangerővel, vibráló fények nélkül, csökkentett fényerővel és alternatív tapsolással: halk tapssal, integetéssel, buborékfújással zajlottak. A módszertan hangsúlyosabb elemei, egyben újdonságai voltak az online és analóg felkészítő anyagok, valamint a célcsoport igényeihez és szükségleteihez alkalmazkodó cirkuszi környezet. Az online és analóg felkészítő anyagok tartalmazták többek között az autista gyermekek és felnőttek számára készített, képekkel és jelzésekkel ellátott műsorlapot, a szociális narratíva és a cirkuszi viselkedési szabályok leírását, az autizmus mibenlétének ismertetését, a cirkuszi előadás meséjét, épületséta videót, kulisszavideókat, szokatlan hanghatásokra felkészítő videókat – mindezeket a cirkusz és az alapítvány egyaránt előzetesen is hozzáférhetővé tette a honlapján.

A célcsoport igényeihez és szükségleteihez alkalmazkodó cirkuszi környezet fontos eleme volt az autista közönséget támogató önkéntes csapat folyamatos jelenléte, valamint az autizmusbarát információs rendszer – tábla, térkép, piktogramok -, a szenzoros játékok, a színezősarok, a családi és felnőtt pihenőszoba, az élményfeldolgozó fal és füzet.

Az Európában elsőként megvalósított autizmusbarát cirkuszi előadás nemzetközi léptékben is innovatív esélyteremtő kezdeményezés, amely a Fővárosi Nagycirkuszban tudományos módszertani fejlesztésre épült, a cirkusz esélyegyenlőségi szakembereinek és a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány munkatársainak szoros együttműködésében. Mivel több hazai szakmai szervezet is érdeklődéssel figyelte a projekt megvalósítását, a szervezetek meghívást kaptak az előadásokra és az előadásokat követő szakmai fórumra.

Közvetlenül az autizmusbarát cirkuszi előadásokat követően 13-án 18 órai kezdettel került sor a szakmai fórumra. Fekete Péter főigazgató közös gondolkodásra, párbeszédre invitálta a szakmai szervezetek képviselőit, munkatársait. A nyitott fórum fókuszában az autizmusbarát előadások során alkalmazott megoldások és a vendégek személyes tapasztalatai álltak. A szakmai fórumon részt vettek többek között az Autisták Országos Szövetsége, az Autikum, az Aura Egyesület, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, az ELTE BTK Könyvtár- és Információ-tudományi Intézet, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Magyar Zsonglőr Egyesület, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, valamint házigazdaként és projektgazdaként a Fővárosi Nagycirkusz és a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány képviselői.

A szakemberek szerint kiemelkedően körültekintő volt mind az előkészítés mind a megvalósítás, érzékelhető volt az ennek nyomán kialakult befogadó és elfogadó, barátságos cirkuszi légkör, amely a közönség egészére kiterjedt. Mindenki türelmesen, szeretettel fordult azokhoz, akiknek az előadásról ki kellett mennie, vagy bármilyen támogatásra volt szüksége. Előre nem várt pozitív hatásként értékelték, hogy nemcsak autista gyermekek és felnőttek, hanem más látható és kevésbé látható fogyatékossággal élők is jóval nagyobb létszámban jöttek el erre a két előadásra, mint más napokon. Az autizmusbarátság tehát nemcsak új közönséget hozott be a cirkuszba, hanem további közönségcsoportok látogatási kedvét is felkeltette. Eredményes volt az artistaművészek felkészítése is, akik a cirkuszi munkatársakkal együtt a program mellé álltak, és képesek voltak az előadások során, a nézőkkel való interakcióikban alkalmazkodni az új összetételű közönséghez.

Fekete Péter főigazgató szakmai fórumot záró összefoglalójában, a szakmai résztvevőkkel egyetértésben, sikeres kísérletként értékelte a Fővárosi Nagycirkusz első autizmusbarát előadásait. Mivel a Fővárosi Nagycirkusz kiemelten fontos küldetésének tekinti az inkluzív szemlélet megvalósítását, és ennek érdekében immár egy évtizede végez szociális esélyteremtést és változatos akadálymentesítési tevékenységet – kiemelve ezek közül a vak és gyengén-látó nézők számára szervezett audionarrált cirkuszi előadás-sorozatot -, az autizmusbarát program sikere megalapozza annak folytatását és beillesztését a Fővárosi Nagycirkusz előadásainak sorába és komplex esélyteremtési portfóliójába is. Ennek megfelelően Fekete Péter támogatja, hogy az új autizmusbarát program a továbbiakban lehetőleg minden cirkuszi műsor esetében – évente kb. 3 alkalommal – létrejöjjön, a Nemzetközi Cseperedő Alapítvánnyal tovább folytatott szoros szakmai együttműködésben.