Cigány dalok 7 országban
A 4. Nemzetközi Cigány Dal Napja, a világ legnagyobb egynapos fesztiválja lesz augusztus 08-án pénteken – tudtuk meg délelőtt a 2022-ben alapított Szentandrássy István Roma Művészeti Galériában, a belvárosi Irányi utca 20-ban Minzari Szandi moderálásával. A tavaly július 17-ei Benczúr házi sajtótájékoztató idekattintva olvasható.
7 országban, 16 helyszínen (Debrecen – Budapest – Szentendre – Százhalombatta – Hódmezővásárhely – Ravazd – Veszprém – Zánka – Nova – Oroszlány, illetve Olaszország – Lengyelország – Szerbia – Spanyolország – Szlovákia – Románia) 50 zenekar fog fellépni – hallottuk a 11 órai sajtótájékoztatón, ahol Egresssy Rita fényképezett. Főszervező: Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat. Fesztivál igazgató: Rostás Mihály „Mazsi”. Támogatók: MOL – Új Európa Alapítvány, Nemzeti Kulturális Alap, BM Társadalmi és Esélyteremtési Főigazgatóság (őket Langerné Victor Katalin képviselte) és Szerencsejáték Zrt.
Augusztus 08-án – a legendás észak-macedón énekes, Esma Redzepova születésnapján – 4. alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Cigány Dal Napját. Idén már hét ország 16 helyszíne vesz részt és 50 zenekar fellépésére kerül sor itthon és külföldön Rostás Mihály „Mazsi” (a Lakatos Mónika és a Romengo és a MazsiMó – GipsyMó zenekarok alapítója és zenekarvezetője) kezdeményezésére, a Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat szervezésében. A világ legnagyobb egynapos fesztiváljának az arca idén Balogh Guszti, az oláh cigány zene egyik legkreatívabb és legkiemelkedőbb dalszerzője és énekese. A Nemzetközi Cigány Dal Napja a sokszínűséget ünnepli legendás cigány és nem cigány művészek részvételével évről-évre bővülő helyszín- és program kínálattal, ingyenes koncertekkel. Ebből Szirtes Edina Mókus adott szívhez szóló ízelítőt dobos partnerével.
2025-ben tíz magyarországi városban, valamint hat külföldi helyszínen közel ötven fellépő zenekarral várják a közönséget. – A flamencotól a balkáni rezesbandákig, cigány hallgatóktól a jazzes ritmusokig elvarázsol bennünket a cigány kultúra életöröme, dinamizmusa és mélysége egyaránt! – mondták a szervezők arra biztatva mindenkit, hogy merüljenek el a felejthetetlen zenei élményekben jobban megismerve, megtapasztalva a cigány kultúra mellett a saját kulturális sokszínűségünket is. A nem cigány zenekarok műsorának az érdekessége, hogy a saját repertoárjukba beleépítenek cigány dalokat is és a zenekarok minden helyszínen együtt, egy időben közösen éneklik el a nemzetközi cigány himnuszt, a Gelem, Gelem című dalt.
Európa egyik legszínesebb, leggazdagabb nemzetisége a cigányság páratlan és a mai napig élő, fejlődő zenei kultúrával, amely a történelem során számos ponton járult hozzá az európai zenekultúra fejlődéséhez. Nincs még egy olyan népcsoport, amely jelen lenne az Unió összes országában, ily módon az európai közösségnek nagyon fontos összetartó ereje a cigányság. A cigány kultúra félreismerhetetlenül magán hordozza a saját jegyeket, egyúttal visszatükrözi a velük kapcsolatba kerülő nemzetek jellegzetességeit is. A spanyol flamenco eleganciájától a szerbiai rezesbandák magával ragadó erejéig képes átölelni egész Európát és a világot, hirdetve a romák szokásait, nyelvét és végtelen életörömét. Kultúrájuk egyik legékesebb része az, amelyik a magyar nemzettel virágzik évszázadok óta, olyan gyümölcsöket teremtve, mint az éttermi cigányzene, az oláh-cigány muzsika és tánc, vagy a vonós magyar népzene.
Rostás Mihály „Mazsi”, a Cigány Dal Napjának ötletgazdája, művészeti vezetője és főszervezője az elmúlt évtizedekben négy kontinens, több mint harminc országában koncertezett a Kossuth- díjas és Womex életműdíjas Lakatos Mónika és a Romengo zenekar vezetőjeként és menedzsereként. Megtapasztalva és cigányul szót értve a különböző országok cigányzenei fesztiváljaival és cigány zenekaraival, hívta életre a Nemzetközi Cigány Dal Napja hiánypótló kezdeményezést és egyben a nemzetközi cigányzenei együttműködésekért sokrétűen tevékenykedő Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózatot egyaránt.
A 4. Nemzetközi Cigány Dal Napjának magyarországi kiemelt helyszíne idén Debrecen, ahol már augusztus 07-én is programok sokasága várja az érdeklődőket. A programot a cigány kultúra sokszínűsége jellemzi, olyan előadásokkal melyek a nyitottság és az elfogadás fontosságát mutatja be. Családbarát és felnőtt programok egyaránt lesznek, mindezeket cigány és nem cigány előadókkal megvalósítva. A kísérőprogram egy előíze az augusztus 8-i debreceni főhelyszín programjának, mely előzetesen bemutatja, hogy milyen gazdag és színes programmal várja az odalátogató közönséget. Idén először a főhelyszínen 2 napon keresztül várja a közönséget a 4. alkalommal megrendezett Nemzetközi Cigány Dal Napja.
– A dal a szabadság maga. Énekelni mindig felszabadító. A cigány dalok a közösséget éltetik, az életet ünnepük. Lakatos Mónika mesélte nekem, hogy ezt a muzsikát az anyanyelvükkel együtt sajátították el. Nem tudunk mások, csakis önazonosak lenni. Zenéből sem tudnánk mást adni, csak azt, ami generációról generációra szállt a közösségeinkben, és amit gyerekkorunktól fogva magunkba szívtunk – fogalmazta meg Mónika. Ez a kultúra a szerétéiről, az életigenlésről szól, az önazonosság fontosságára és a másik elfogadására tanít. Márpedig a másik elfogadása teszi igazán emberivé a világot. A Cigány Dal Napja emlékeztet minket arra, hogy a sokszínűség kincs. Ez a nap – a cigány dalokon, kultúrán keresztül – az egymás iránti tisztelet és nyitottság ünnepévé vált. Ezért is fontos a MOL – Új Európa Alapítvány számára, hogy idén is támogassa ezt a csodás kezdeményezést – üzente Miklósa Erika, az alapítvány kuratóriumi elnöke.








































