ZETApress

hírportál

Hortobágy-film DVD-n

Hortobágy DVDA Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet délután mutatta be Georg Höllering: Hortobágy című filmjének DVD változatát az Írók Boltjában. A beszélgetés résztvevői Szekfü András és Veress József filmtörténészek, Moldován Márton filmrestaurátor és Fazekas Eszter kiadványszerkesztő voltak. Közreműködött Bálint András színművész.

A Hortobágy című 82 perces film 1936-ban készült Georg Höllering rendezésében. Operatőr: Schӓffer László, zeneszerző: Lajtha László. Szereplők: Czinege János, Czinege Jánosné, Kányási István, Szincsák Margit. Feliratai angol és német nyelvűek. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA). Extrák: Georg Höllering és a Hortobágy. Szekfü András és Fazekas Eszter beszélgetése. Andrew Hoellering, a rendező fia emlékezik.

1934-ben? egy osztrák filmművész jött a Hortobágyra. Két évig leste a napfelkeltét, várta a vihart, fényképezte a ménesek vad robogását, a puszta komor és titokzatos életét. Filmet készített számadók, csikósok, parasztlányok és gulyások egyszerű életéről. Megmutatott valamit; egy tájat, egy elfelejtett emberi közösséget. Egy darab Magyarországot. (?) Egy osztrák jött, egy osztráknak kellett felfedezni azt a gazdagságot, amiben öntudatlanul éltünk.

Szőts István, a modern magyar film megteremtője írta ezeket a sorokat Georg Höllering szép Hortobágy-filmjéről. A Hortobágy több szempontból is egyedülálló, különös sziget a magyar film történetében. Szőts saját módszerének előképét látta benne. A ’30-as évek mesterkélt díszleteiben készült fehértelefonos filmjeit hidegen hagyta a magyar vidék, a népéletet felfedező szociografikus mozgalom. Hölleringet viszont lenyűgözte az alföldi róna, a csikósok, juhászok életformája, a természet örök körforgása, a népszokások.

Az első forgatási évben erről készített egyedülállóan szép természeti és néprajzi felvételeket csikósvágtákkal, állatszülésekkel és -halálokkal, majd felkérte Móricz Zsigmondot, hogy ezekhez a képsorokhoz írjon egy történetet. Móricz: Komor ló című elbeszélésében generációs és szerelmi konfliktusokon át rajzolódik ki a fő téma: a modernizáció, ahogy ?a gépek megeszik a pusztát?. Höllering magukkal a csikósokkal, parasztokkal szólaltatja meg az életüket.

A filmet Magyarországon a korabeli cenzúra csak jelentős csonkításokkal engedte bemutatni: éppen a legértékesebb részleteket távolították el. Ízléstelennek ítélték az lovak és gólyák párzási jeleneteit, a csikó születését és a ló temetését. Engedélyezték viszont Hölleringnek, hogy a teljes kópiát kivihesse külföldre. Höllering 1967-ben Magyarországon járva egy ilyen csonkítatlan kópiát ajándékozott a Filmarchívumnak. A jelenlegi digitális felújítás e teljes verzió alapján készült. A kiadvány extrái részletesen felrajzolják Höllering pályáját, Móricz, Hölllering és Passuth László kapcsolatát, a film keletkezésének és utóéletének kulisszatitkait. Andrew Hoellering, a rendező fia apjára emlékezik.

Szóljon hozzá!