Hajnal Óbudán
Mától szeptember 10-én vasárnapig Hajnal János (1913-2010) Budapest ? Róma című kiállítása látható Óbudán, a Kiscelli Múzeum I. emeleti Oratóriumában. Hajnal Jánost elsősorban egyházművészként ismeri úgy a szakma, mint a közönség.
Aba-Novák Vilmos tanítványaként a magyar murális művészet nagy ígérete volt, aki a monumentális művészet iránti tehetségét Olaszországban teljesítette ki ? hallottuk a tegnap esti megnyitón. A Fővárosi Képtár kiállítása bemutatja Hajnal életművének, alkalmazott és autonóm munkáinak kivételes műfaji gazdagságát. A pesti Fészek Klub báljára festett pannókon és az egyházi megrendelésre készült vatikáni, milánói és Sao Paolo-i üvegablak-tervein egyaránt lenyűgöző erővel hatnak monumentális, sokalakos kompozíciói. Az új tárgyilagosság ? az I. világháború idején fellépő absztrakcióra született ellenreakció ? szellemében készült illusztratív grafikái kivételes rajzkészségről és a reneszánsz mestereinek alapos ismeretéről árulkodnak, az állatkerti tempera-sorozatának majmai és tigrisei játékos dekorativitásukkal, frissességükkel fogják meg a nézőt. Csendéletei, műterem-képei, önarcképei, városi látképei klasszikus témák fantáziadús újraértelmezései.
Feltételezhetően a szabad alkotás lehetőségének korlátozása, a diktatúra érezhető kialakulása, valamint a második világháború idején átélt események együttesen okozták, hogy hazája végleges elhagyása mellett döntött. A szülőföldtől való elszakadás pályájának újraindítását jelentette, 1958-tól kezdve műveit Giovanni Hajnalként jegyezte, s még csak haza sem látogatott többé, valójában azonban soha sem számolta fel kapcsolatát a magyar kultúrával. A Magyarországon eddig még nem látott volumenű kiállítás törzsanyagát a művész Milánóban őrzött hagyatéka adja. Az 1939 és 1948 között a Fővárosi Képtár egykori gyűjteményébe került, illetve magángyűjteményekben és a kecskeméti Katona József Múzeumban őrzött munkái egyaránt láthatók a tárlaton. A kiállítás kurátorai: Balázs Kata és Simon Magdolna, Fővárosi Képtár. A megnyitón Rósa István fényképezett.
? Nehéz a művész lányának válaszolni a kényes kérdésre, hogy mi tetszik különösen apám alkotásai közül. Egy irracionális szimbiózis van köztünk, ami akadályozza a választást. Lényegében megismerem ezer mű között is, amit ő alkotott. A stílusát. Ha szabadon alkotott, vagy ha a megrendelő kötötte meg a kezét. A második esetben egy megbénított embert látok. Az elsőben egy erőteljes ábrázolót. És ez utóbbit szeretem, mert apukámat látom benne ? mondta Giulia Hajnal Júlia, a művész lánya, aki 2 éves korától (1948-tól) Olaszországban él.
? A Hajnal János megrendelésre készült reprezentatív műveiből adott ízelítő mellett a kiállításon nagy hangsúllyal jelennek meg a művészettörténeti különlegességnek számító grafikái és batikmunkái is, amelyeknek köszönhetően a látogató szinte a művész műtermében érezheti magát, annak autonóm művei között ? mondta Balázs Kata, a kiállítás egyik kurátora.
? Hajnal János életművének feldolgozása közben további kutatást igénylő összefüggésre bukkantam. A Főváros Képtárat 1935-1947 között igazgató Kopp Jenő tíz grafikát és két festményt vásárolt a fiatal művésztől. Ezeknek az alkotásoknak a színvonalát jelzi, hogy a Magyar Nemzeti Galéria alapításakor mind átkerült a reprezentatív új gyűjteménybe. Érdekesség még, hogy a Fővárosi Képtár 1936-1946 között számos, más művet is vásárolt Donáth Sándortól ? aki Hajnal János apósának édesapja volt ?, majd Donáth Páltól, Hajnal János apósától a Donáth Galériából. Egy, a II. világháborúban eltűnt grafika kivételével az említett műveket bemutatjuk a kiállításon ? mondta Simon Magdolna, a másik kurátor.
