Kossuth szemébe nézhettünk
Első alkalommal mutatja be a március 15-ei állami ünnepség után a Magyar Nemzeti Múzeum a Kossuth Lajosról 1852. május 17-én készült dagerrotípiát. A szabadságharc vezetőjét közelről és csaknem teljesen szemből ábrázoló felvételen a délelőtti sajtóbemutatón Kossuth szemébe nézhettünk.
Varga Benedek, az MNM főigazgatója kiemelte: a felvételt csupán rövid időszakokra állítja ki a múzeum, mivel az ezüstözött rézlemezre készült dagerrotípia fényre, hőre és a páratartalom változásra is rendkívül érzékeny. Most a látogatók szerda déltől április 2-án vasárnapig tekinthetik meg a politikust ábrázoló 11×8 centiméteres dagerrotípiát, amely valószínűleg sztereo-felvételként készült, vagyis egy térhatású kép egyik fele lehetett.
A kivételes műtárgyat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vásárolta meg az Értéktár Program keretében és helyezte el letétben a múzeumban. Mint Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke kiemelte, a felvétel Bostonban, Kossuth Lajos 1851/52-es amerikai körútján készült az akkoriban újnak számító fotográfiai eljárás eredményeként. A dagerrotípián egy szomorú és csalódott Kossuth látható, aki szerint a mai kor emberének feladata elérni azt, hogy tiszta lelkiismerettel tudjon visszanézni a forradalom kormányzójára. Az MNB alelnöke elmondta azt is: az Értéktár Program 2014-ben indult mintegy harmincmilliárd forintos kerettel, amiből a különböző okok miatt külföldre került, vagy ott született, de a magyar kulturális örökség részét képező műtárgyakat vásárolják vissza és tárják a magyar közönség elé.
A sajtótájékoztatón Lengyel Beatrix, a múzeum történésze hangsúlyozta: Kossuth Lajos 1851/52-ben tett körutat az Egyesült Államokban, ahol 70 városban 500 beszédet mondott, hogy támogatást szerezzen a magyar függetlenségi törekvéseknek. A kiállított dagerrotípia a korabeli amerikai fotográfia neves képviselőinek számító Albert Sands Southworth és Josiah Johnson Hawes közös műhelyében készült. A felvétel utóbbi leszármazottjainál maradt fent, tőlük vásárolta meg Novomeszky János amerikai?magyar műgyűjtő, aki a múzeum szakembereinek is megmutatta a képet. A gyűjtő 2004-es halála után a felvételt elvesztették szem elől a Nemzeti Múzeum munkatársai, az csak 2015-ben bukkant elő újra ? fűzte hozzá Lengyel Beatrix, kiemelve azt is: Kossuth Lajos a felvételen ugyanabban a kormányzói atillában látható, amelyet Debrecenben is viselt.
A Nemzeti Ünnep alkalmából állítják ki Oroszhegyi Józsa ? született Szabó József (1822-1870) ?, a márciusi ifjak egyike emlékpoharát is. A hadi-orvos által a fogságban faragott műtárgy a család magánadományozása útján került a múzeumhoz. ? mondta el Varga Benedek főigazgató. Fél 11-től Tarlós István főpolgármester köszöntője után Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédet mond a Múzeumkertben, majd az ünnepi műsort követően nyílik meg a múzeum a látogatók előtt.
Aczél Eszter, a múzeum Történeti Tárának vezetője az emlékpoharat bemutatva elmondta: az 1851 és 1856 között faragott talpas pohár kivételes történelmi ereklye. A székely származású orvos 1848-ban egyike volt a legaktívabb márciusi ifjaknak, részt vett a szabadságharc küzdelmeiben. A világosi fegyverletétel után két évig bujkált, miközben távollétében halálra ítélték. Végül 10 év vasban letöltendő fogságra ítélték a Josephstadt-i várbörtönben. Öt év után közkegyelemmel szabadult, majd folytatta orvosi tanulmányait, szakírói és publicisztikai tevékenységét.
Endrődi Júlia történész, az emlékpohár adományozója kiemelte, hogy bár Oroszhegyi Józsa neve, szerepvállalása és sokféle tárgyban írt művei ? többek közt etnográfiai értékű útleírásai a román fejedelemségekről és az Oszmán Birodalomról ? ismertek a szaktudományok képviselői előtt, a nemzeti emlékezet sok más márciusi ifjúval együtt elfeledte. A múzeum ereklyegyűjteményének ajándékozott rabfaragást is április 2-án vasárnapig láthatja a közönség a Rotundában.
