Gésák a Testőrpalotában
Gésák a Duna-parton ? A japán kultúra hatása a magyar művészetre című kiállítás látható a Várkert bazári Testőrpalotában holnaptól 2017. március 12-én vasárnapig ? tudtuk meg a délutáni sajtóbemutatón. Fotóink Lantai József felvételei.
A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KOGART) és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum közös munkájának köszönhetően először láthatunk olyan kiállítást Magyarországon, amely a japán kultúra magyar művészetre gyakorolt hatását mutatja be a századforduló képzőművészeti anyagának segítségével. A kiállítás együttműködő partnerei a Szépművészeti Múzeum ? Magyar Nemzeti Galéria és az Iparművészeti Múzeum. Japán két évszázadon át tartó elzárkózásának 1853-ban Matthew Perry amerikai sorhajó-kapitány flottája vetett véget. A szigetország számos kikötője megnyílt a nemzetközi kereskedelem előtt, így az 1850-es évek elejétől tömegesen áramlottak Európába a japán műtárgyak, Angliában és Franciaországban pedig megjelentek az első japán művészeti gyűjtemények.
A nyugati országokban ? így Magyarországon is ? a XIX. század közepétől jelentkező, Japán iránti élénk érdeklődést és a japán művészet által inspirált műalkotásokat egységesen a japonizmus gyűjtőfogalommal illették. Japán alakok és motívumok díszítették a korszak divatos kerámiáit, a színpadokat a pillangó-kisasszonyok figurái népesítették be, s a kimonó nem hiányozhatott egyetlen úri hölgy ruhatárából sem. A gésa szó a magyar nyelvbe legkorábban beépült japán kifejezések egyike volt, ezért lett a mostani, magyar japonizmust bemutató kiállítás hívószava is. A japonizmus az interkulturális hatások történetének egyik legizgalmasabb fejezete. Példát mutat idegen kultúrák adaptálására, melynek során egy-egy ország hagyományos vagy elavult formavilágát megújítja, szemléletét átértelmezi, felfrissíti.
A japonizmus ? ahogy a nyugati országokban jellemzően ? Magyarországon is összetett jelenség volt, amely a stílus szintjén, valamint a jellegzetes témák és motívumok átvételében is széles körben jelentkezett. A buddhista tanok ismeretének köszönhetően jelen volt a szimbolikus intencióval készült művekben is. Nem játszott katalizátor szerepet, mint a XIX. századi francia művészetben, hanem többnyire az impresszionizmus, posztimpresszionizmus és a szecesszió beáramlásával együtt, már kiérlelt művek integráns részeként ismerték meg a magyar művészek. Kiemelkedő volt a szerepe a szecessziós alkotások esetében, és az összművészet gondolatának megerősödésében.
A Várkert Bazár ma 18 órakor megnyíló tárlata az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum ? Magyar Nemzeti Galéria, az Iparművészeti Múzeum és a Várkert Bazár közös szervezésében jött létre. Kurátorai: dr. Fajcsák Györgyi sinológus, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója; dr. Gellér Katalin művészettörténész, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Művészettörténeti Intézet; Dénes Mirjam művészettörténész, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum japán gyűjteményének kurátora; Marosvölgyi Gábor művészettörténész, Kovács Gábor Művészeti Alapítvány.
